Januári agrárhíreink között számos anyagunk szólt az agrártámogatások témájáról. Ezekben szó volt az agrárdigitalizációról, az Európai Digitális Innovációs Hubok létrehozásáról és a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerének változásáról is. Írtunk egy újabb magyar mintagazdaságról, az új kötelezettségvállalások és egy komoly kikötői beruházásról is Paks mellett. Szeretettel ajánljuk olvasásra a februári, támogatásokról szóló hírösszefoglaló cikkünket!
A szaktanácsadókat és a gazdákat is segíti az Agrár EDIH program. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vesz az Agrár EDIH (AEDIH) projektben, amely a digitalizáció gyorsabb elterjedését támogatja a mezőgazdaságban. A projekt indulását megelőzően az Európai Bizottság a Digitális Európa Program keretében kiadta az Európai Digitális Innovációs Hubok (EDIH-ek) létrehozásáról szóló munkaanyagát. Ebben új finanszírozási programmal támogatja a 2021–2027 közötti időszakban a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését.
Farkas Sándor az agrárfejlesztésekről: digitalizáció kell a versenyben maradáshoz
A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, a versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Farkas Sándor hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A politikus az AXIÁL Kft. mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján, Felsőzsolcán elmondta, hogy az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak. A kormány a támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását.
A magyar agrárjövedelmek adatai mutatják, hogy csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt az agrárüzemek árbevétele
Csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt 2021-ben az agrárüzemek árbevétele, és a mezőgazdaság jövedelmezősége 12 százalékkal emelkedett. Bár 2022-ben már likviditási válsággal kell megküzdeniük a mezőgazdászoknak, a megelőző évben még csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt az agrárüzemek árbevétele, és a mezőgazdaság jövedelmezősége 12 százalékkal emelkedett – olvasható ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Tesztüzemi Információs Rendszerének adataiból.
Az egy hektárra jutó árbevétel 10 százalékos növekedése, a közvetlen támogatások 3 százalékos csökkenése, illetve az anyag jellegű költségek 9 százalékos emelkedése azt jelentette, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján 12 százalékos növekedést ért el 2021-ben. Ezen belül az egyéni gazdaságoké 20 százalékkal nőtt, míg társas vállalkozásoké stagnált.
Gyuricza Csaba: a változásokhoz nekünk kell alkalmazkodni, fejlesztésekre van szükség
Az európai és a globális versenyben akkor tudjuk javítani a pozíciónkat, ha alkalmazkodunk a megváltozott klimatikus, gazdasági és társadalmi feltételrendszerekhez, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz igazítjuk a magyar mezőgazdaság szerkezetét. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint csak olyan mértékben szabad ragaszkodni a termelési és agrárszerkezeti hagyományainkhoz, amelyek nem rontják a gazdálkodás hatékonyságát.
Az elmúlt években egyre emelkedik azoknak a kihívásoknak és kockázatoknak a száma, amelyek a magyar agrárágazatnak is komoly nehézséget okoznak – fogalmazott a szakember Siófokon, a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. Az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, az ukrán-orosz háború hatásai, az energiaellátottság és az -árak bizonytalansága, a Covid járvány és annak következményei, a devizaárfolyam-változás kiszámíthatatlansága, a tőzsdei spekulációk és az Európai uniós támogatások folyósításának kérdése tulajdonképpen egy nyolc ismeretlenes agrárpiaci egyenletet eredményeznek – közölte.
Farkas Sándor: egy-másfél évtized és sok munka kell a hazai talajvíz megfelelő szintre állásához
A mezőgazdaságból élők számtalan kihívással szembesülnek, amelyekre meg is kell találniuk a választ. A magas energia- és inputárak, az állatbetegségek, a történelmi mértékű aszály az utóbbi években is nehezítette mindennapokat. Ennek ellenére helytálltak, nekik köszönhető, hogy biztonságos a hazai élelmiszerellátás – mondta Farkas Sándor Siófokon az Agrárszektor 2022 konferencián. A politikus az agrárium legnagyobb kihívásairól, a talajvíz alföldi hiányáról az új támogatási rendszerről is beszélt. Kiderült, hogy mennyi előleg jutott el már a gazdákhoz.
Az Agrárminisztérium írta meg, hogy a tárca miniszterhelyettese kijelentette, hogy a mezőgazdaság szerepe felértékelődött, megkerülhetetlen stratégiai ágazattá vált. A szakmában dolgozók társadalmi megbecsültsége is jelentősen emelkedett. Farkas Sándor történelmi lehetőségnek nevezte, hogy az Európai Bizottság 2022. november elején elfogadta a Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai tervét, melynek öt éves költségvetése összesen 14,7 milliárd euró, azaz több, mint 5.300 milliárd forint.
Juhász Anikó szerint senki ne várja, hogy beruházási pályázati dömping lesz 2023 elején
A 2023-as év nyara lesz az, amikor el lehet dönteni, hogy lehet-e újabb pályázati felhívást megjelentetni – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián, Siófokon. A szekcióban a szakemberek értékelték a Vidékfejlesztési Program eredményeit. Megvitatták továbbá azt is, mi várható a következő időszakban, hogyan lehetne jobbá, gördülékenyebbé tenni az ügymenetet és a kifizetéseket.
A következő időszakban az lesz a legfontosabb, hogy tavasszal, az egységes kérelmek benyújtásakor a pályázók már mindent tudjanak az új rendszerről. Az év második felében pedig arra lehet számítani, hogy az Agrárminisztérium szakemberei a vidékfejlesztési program keretén belül többet fogják megszólítani a gazdákat és a gazdálkodó szervezeteket – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.
700 milliárd forintos hitelprogram indul februártól
A magyar kormány létrehozza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot (BGH), melynek köszönhetően hazánkban a valaha volt egyik legnagyobb, 700 milliárd forintos kormányzati hitelprogram indul meg 2023. februártól. Ezzel 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosítanak a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya (SZKP) programokon keresztül.
Újraindul a 0 százalékos forgóeszköz hitelprogram a működési költségekre, készletre és likviditásnövelésre
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) európai uniós forrásból 100 milliárd forint keretösszegű, nulla százalékos kamatozású forgóeszköz hitelprogramot indít újra – közölte a pénzintézet az MTI-vel. Kiemelték, hogy a program a vállalkozások működési költségeinek fedezésére kínál megoldást. A forrás felhasználható készletbeszerzésre és a likviditásnövelés finanszírozására is. A cégek ügyletenként minimum 5 millió, maximum 150 millió forintra pályázhatnak legfeljebb öt éves futamidővel, önerő nélkül, 100 százalékos előleggel.
A felvidéki magyar borkultúra új központja alakult meg Párkányban – videókkal
Hivatalosan is megnyitotta kapuit a felvidéki magyar borkultúra új központja, a párkányi Borok Háza. A fejlesztést az Agrárminisztérium által 2022. januárban elindított Schams Ferenc Terv eddigi leglátványosabb sikerének nevezett köszöntő beszédében Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. A megvalósulás a a Kárpát-medence magyar borászati kultúrájának fejlesztését, esetenként újraélesztését szolgálja. Szlovákiában is így van ez.
A Schams Ferenc Terv a Kárpát-medence magyar borászati kultúrájának fejlesztését, esetenként újraélesztését szolgálja – közölte Ökrös Oszkár. A nemzeti kormány ebben a formában is támogatja a magyar történelmi borvidékek fejlődését, a határon túli magyar borász társadalom szülőföldön való boldogulását. Öröm látni, hogy vannak olyan határon túli magyarlakta területek, ahol valóban érdemi projektek megvalósításához segíthetjük hozzá a borászokat – mondta a helyettes államtitkár.
Ömlik a pénz, több mint 5300 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság támogatására
Nagy István agrárminiszter elmondta: több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig. A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, 10 hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók.
A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter.
Komoly pénz jár a felelősség és a munka mellé: ez a gazdaságátvevő támogatás
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének részeként a generációs megújulást is ösztönzik. A Gazdaságátvevő támogatástól a generációs megújulás mellett azt várják, hogy a meglévő mezőgazdasági üzemek közül kevesebbet kell bezárni érdeklődő hiányában. A fiatalok vidékről történő elvándorlásának csökkentése érdekében szükséges a Közös Agrárpolitika eszközeivel is olyan támogatásokat biztosítani, amelyek a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását segítik elő.
A mezőgazdaságban és erdőgazdaságban tapasztalható elöregedés egy elsődleges probléma. Ennek a megállítása és az agrár-nemzedékváltás ösztönzése komoly feladat. A fiatalok vidékről történő elvándorlásának csökkentése érdekében szükséges a Közös Agrárpolitika eszközeivel is olyan támogatásokat biztosítani, amelyek a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását segítik elő. Ennek kapcsán nyílik meg a Gazdaságátvevő támogatás, amely nagy változásokat hozhat a generációs megújulásban.
Megháromszorozódik a hazai erdőgazdálkodók támogatása
A következő 5 évben a magyar agrárium 2891 milliárd forint támogatást vehet igénybe, ami nagy lehetőség az ágazat számára, és az új Közös Agrárpolitikában (KAP) az erdőgazdálkodók is több forráshoz jutnak. A cél, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások működtetnek – foglalta össze Zambó Péter, az agrártárca államtitkára az új támogatási időszakban erdészeti célokra rendelkezésre álló források felhasználásának céljait.
Az új támogatási rendszerben a meglévő erdőkre is több forrás jut, a klímaalkalmazkodás segítése pedig kulcsszó lesz – mondta. Kormányzati szándék, hogy a jelenlegi 22 százalékos erdőborítottságot 2030-ig 27 százalékra növeljék, a legfontosabb eszköz ehhez a telepítési támogatások rendelkezésre állása, illetve az ipari célú faültetvények telepítésének ösztönzése.
Közel 200 millióra pályázhatnak a vállalkozások a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban
Számos vállalkozás, többek között a feldolgozóipari kis-és középvállalkozások is küzdenek a megnövekedett energiaárakkal. Sajnos sok esetben korszerűtlen technológiai körülmények állnak fenn, ami még inkább megnöveli a költségeket. Ezért a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban (korábban) Feldolgozóipari Energiatámogatás Programban a KKV-k vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a megemelkedett energiaköltségek fedezésére, valamint egy energiahatékonysági beruházás elvégzésére.
Bővül a terület: 100 ezer rejtett magyar hektár kaphat támogatást
Bővül a területalapú támogatásban részesíthető területek köre az új támogatási rendszerben. A részletekre Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hívta fel a figyelmet. Az eddigi szabályozási gyakorlat az volt, hogy a területalapú támogatást csak a mezőgazdaságilag művelt területeken lehetett igénybe venni – a minimumkövetelmények betartása mellett. Az új hazai megközelítés azonban – kihasználva az uniós szabályok változását – több területtípus bevonását teszi lehetővé.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondása szerint az érintett, új területtípusok közé tartoznak a jelenleg nem támogatott, de agro-ökológiai szempontból értékes biotópok (azaz élőhelyek, például vizenyős területek, fasorok), valamint a jelenleg támogatott területen létrehozott új agro-ökológiai területek. A jogszerű földhasználatnak meg kell lennie ezekre a területekre is.
Orbán Viktor aláírta: már három mintagazdasága van Csányi Sándornak
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor kijelölt egy újabb mezőgazdasági mintagazdaságot. A pápai Agroprodukt Zrt. megváltozott helyzetéről a 2022. december 13-i Magyar Közlönyben jelentek meg a részletek. A politikus által aláírt kormányhatározat szerint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15/A. paragrafusában foglalt feltételeknek való megfelelés alapján mintagazdaságként jelöli ki az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.
Az Agroprodukt cégcsoport 5 vállalata 2017 júniusában csatlakozott a Bonafarm Csoporthoz. Az akvizíció révén a Bonafarm Mezőgazdaság termelői tevékenysége nem csak a növénytermesztés és az állattenyésztés területén bővült, de új ágazatokkal is gazdagodott – írta az Agroprodukt bemutatkozása.
20 milliárd forintnyi forrás érkezik a magyar halasoknak, elfogadta az Európai Bizottság a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszt
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz elfogadása a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti a következő években. Összesen 53,9 millió eurónyi, azaz 20 milliárd forintnyi forrást biztosít az ágazat számára 2027-ig. Nagy István agrárminiszter beszélt róla, hogy a forrás 30%-át a magyar kormány biztosítja, az Európai Unióból pedig 37,7 millió euró érkezik az ágazat támogatására.
Az Agrárminisztérium írta meg, hogy a tárcavezető hozzátette, az Európai Bizottság a program kidolgozása során kiemelten fontosnak tekintette a fenntarthatóságot és a klímavédelmet, míg Magyarország a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását is lényegesnek tartotta. A magyar küldöttség a környezeti és versenyképességi szempontok egyensúlyára törekedett és végül kedvező megállapodás született a Magyarországnak járó halgazdálkodási támogatásról.
Komoly kikötői bővítést hajtott végre 343 millió forintért a Sygnus Kft. Pakson
Több mint 300 millió forintos fejlesztéssel bővíti paksi kikötőjében a rakodó kapacitást a gabonakereskedelemmel foglalkozó Sygnus Kereskedelmi Kft. A 343 millió forintos technológiai fejlesztést a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz 240 millió forintos támogatásával valósítják meg. A cég két Merlo típusú teleszkópos rakodógépet, homlokrakodót, hídmérleget, illetve ipari gémes, gumikerekes átrakót vásárol. Az új eszközökkel jelentősen nő a kikötőben a kirakodási kapacitás, amivel képessé válik a Pakson és környékén zajló beruházások logisztikai támogatására.
A 2023. augusztus 31-én záruló projekt része 10,64 kilowatt csúcsteljesítményű napelemek telepítése is. A társaság közlése szerint a 6000 tonna kapacitású kikötőben idén 104 ezer tonna árut rakodtak ki, és 74 ezer tonnát be, döntő részben gabonát, műtrágyát, követ. Az 1993-ban alapított, szekszárdi székhelyű társaság 2021-ben 15,9 milliárd forint nettó árbevételt ért el 379 millió forint adózott eredmény mellett. Németh Tamás ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint az idei árbevétel megközelíti a 20 milliárd forintot, a fejlesztéstől 5-15 százalékos árbevétel-növekedést várnak – írta az MTI.
Megszokott és új kötelezettségvállalásokat kell teljesíteni a magyar gazdáknak 2023. januártól
Az Agrárminisztérium önkéntes és ösztönző jellegű programokon keresztül sarkallja a gazdálkodókat arra, hogy a mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez igazítsák – ahogyan az az új Közös Agrárpolitikában követelmény. Az állatjólléti támogatások a 2014–2020-as időszakhoz hasonlóan a január 1-én induló új KAP keretében is elérhetők lesznek, ahogyan azt az elfogadott KAP stratégiai terv is tartalmazza. A támogatás igénybevételéhez részben már ismert, részben egészen új kötelezettségvállalásokat kell teljesíteni.
A kiskérődző-ágazat, vagyis a juh- és a kecsketartók számára először 2019-ben nyíltak meg az állatjólléti támogatások. Az új időszakra meghirdetett kötelezettségvállalások között van például a körömápolás elvégzése, a paraziták elleni védekezés és az ásványianyag-kiegészítés alkalmazása is. Ez jellemzően 40 és 75 eurónak megfelelő forint/állategység/év összegű támogatás. A juh és a kecske esetében 100 egyed tesz ki 15 állategységet. A beavatkozásra több mint 5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Megvan a szükséges szenátusi szavazatmennyiség: támogatásban részesülhetnek a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcstermesztők
Megszavazta a román szenátus azt a jogszabálytervezetet, amely állami támogatásban részesítené azokat a mezőgazdasági termelőket, amelyek zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztéssel foglalkoznak. A jogszabály értelmében a támogatás mértéke a forgalmazott termelés értékének 20 százaléka lehet. Engedélyezett természetes személyek (PFA), egyéni vállalkozók (ÎI), családi vállalkozások számára a támogatás éves felső határa 100 ezer euró. A szövetkezetek és termelői szervezetek esetében 300 ezer euró. A pénz termékek csomagolására, címkézésére, raktározására és szállítására fordítható.
Az elfogadott KAP támogatási terv részletei: 8,4 milliárd euró jön az EU-ból, a felét adja az állam
Miután az Európai Bizottság elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitika – KAP stratégiai tervét, érdemes részletesen is utánanézni, milyen tartalmak határozzák meg a következő évek agrártámogatási rendszereit. Az elfogadott terv történelmi lehetőséget jelent a magyar vidék és a mezőgazdaság számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy, több mint 1000 milliárd forint pedig fenntarthatósági célokat szolgál majd. A stratégiai dokumentum elérhető letölthető formátumban is.
A 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született, az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára. Az elkövetkezendő öt év költségvetése a hazai KAP-ban összesen 14,7 milliárd euró.
