A következő 5 évben a magyar agrárium 2891 milliárd forint támogatást vehet igénybe, ami nagy lehetőség az ágazat számára, és az új Közös Agrárpolitikában (KAP) az erdőgazdálkodók is több forráshoz jutnak. A cél, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások működtetnek – foglalta össze Zambó Péter, az agrártárca államtitkára az új támogatási időszakban erdészeti célokra rendelkezésre álló források felhasználásának céljait.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára beszélt arról, hogy az energiaválság, valamint a klímaváltozás mérséklésére tett erőfeszítések miatt az erdők stratégiai jelentősége nőtt – írta a Világgazdaság. Szükség van a faanyagra is, a turisztikai szolgáltatásokra szintén megnőtt az igény, amit a közvetlenül az erdőgazdálkodás támogatására igénybe vehető összeg – előző uniós ciklushoz képest mért – megháromszorozódása is jelez – mondta.
Ekkora támogatási összeget használhatnak fel a magyar erdőgazdálkodók
A magyar KAP stratégiai tervben 2023 és 2027 között 310 milliárd forintot különítettek el közvetlen erdészeti támogatásokra, amelyeken felül az egyéb, átfogó célokat szolgáló beavatkozásokban is nagyobb arányban lesz lehetőség az erdészetek által felhasználható támogatást elnyerni, több és jobb minőségű erdőállományt kialakítani, valamint az erdészeti vállalkozások versenyképességét erősíteni.
Az államtitkár elmondta, hogy az előző támogatási ciklusban az erdészeti területen a Vidékfejlesztési program is sikeres volt: a 2019-ben indult erdőtelepítési támogatási pályázatokon közel 50 ezer hektárra érkezett telepítési igény, amiből 10 ezer hektáron meg is valósult az új erdők telepítése. Ez trendforduló az elmúlt 30 évhez képest – közölte.
Az új támogatási rendszerben a meglévő erdőkre is több forrás jut, a klímaalkalmazkodás segítése pedig kulcsszó lesz – mondta Zambó Péter. Kormányzati szándék, hogy a jelenlegi 22 százalékos erdőborítottságot 2030-ig 27 százalékra növeljék, a legfontosabb eszköz ehhez a telepítési támogatások rendelkezésre állása, illetve az ipari célú faültetvények telepítésének ösztönzése.
Többféle fafaj jelenléte a cél
Az államtitkár elmondta, hogy a telepítéskor különös kritérium az elegyesség, vagyis hogy több fafajból álló erdőket hoznak létre. A fafajok kiválasztásához pedig a Soproni Egyetemen egy döntéstámogató rendszert dolgoztak ki, amelyik a telepítéskor és a felújításkor segít abban, hogy a klímaváltozás trendjeinek figyelembevételével tudnak fafajokat választani.
Az akác telepítése továbbra is támogatott, de csak ott, ahol a jogszabály ezt nem tiltja, így például a Natura 2000-es területeken továbbra sem lehet ezt a fajt telepíteni. Továbbá folytatódik az idegenhonos fajok visszaszorítása – tette hozzá. Támogatásra számíthatnak a fiatal erdőgazdálkodók, forrást lehet igényelni a gép- és eszközpark korszerűsítésére, valamint – újdonságként – a telephelyek fejlesztésére.
Több környezetvédelmi feltétel, megnövelt támogatás a fiatal gazdáknak az új KAP-ban
Erősödtek az új uniós Közös Agrárpolitikában a természetvédelmi feltételek betartásához kötött előírások, de a magyar támogatási rendszerben sikerült megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel az agrárium versenyképessége megmaradhat – mondta Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára.
Utóbbira nagy szükség van, ahogyan az erdőgazdálkodás technológiai hátterének fejlesztésére is, mivel az elmúlt 30 év sem volt elegendő a hátrány leküzdésére – mondta Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte azonban ebben az uniós támogatási ciklusban eljuthatnak oda a magyar erdőgazdálkodók, hogy elmondhassák, európai színvonalú gépparkkal művelhetik erdeiket.
Az ágazat modernizálását tartja kulcskérdésnek Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke is, aki elmondta, hogy a csemeteágazat egyre inkább stratégiai kérdéssé vált, hiszen megfelelő mennyiségben és minőségben kell rendelkezésre állnia a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes fafajoknak.
