Az ökológiai gazdálkodási mozgalmak meghatározó európai ernyőszervezete, a több mint 200 tagszervezettel rendelkező IFOAM Organics Europe az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét, Dr. Drexler Dórát választotta meg egyik alelnökének a június 30-i közgyűlésén. A szervezet tagjai lefedik az ökológia gazdálkodás teljes rendszerét a mezőgazdasági termelőktől, feldolgozóktól, kereskedőktől, tanúsítóktól, szaktanácsadóktól, kutatóktól kezdve egészen a fogyasztói érdekképviseleti testületekig.
Az ÖMKi vezetőjeként évek óta irányítom a magyar agráriumban a gazdálkodókkal szoros együttműködésben végzett kutatást és ezáltal a fenntartható mezőgazdaság legjobb gyakorlatainak elterjesztését. A testületben is ezt a részvételi kutatási szemléletet képviselem, kiemelt figyelmet fordítva a kelet-közép európai régió érdekeinek érvényesítésére. Meggyőződésem, hogy az agrártámogatási rendszer átalakulásakor komoly szerephez jutnak a következő években a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét szolgáló kutatások – mondta Dr. Drexler Dóra.
Alelnöki kinevezésem által erősíteni szeretném Magyarország és a térség pozícióját, hogy élni tudjunk ezekkel a lehetőségekkel, és a hazai agrárium minél többet nyerjen az Európai Zöld Megállapodás és a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia megvalósítása érdekében kiírt Európai Uniós pályázatokból – mondta a kinevezésével kapcsolatban Dr. Drexler Dóra. Saját fejlesztésű, a gazdák önkéntes részvételén alapuló on-farm kutatási projektünket felvették az Európai Élő Laboratóriumok hálózatába is. Ezzel elsőként szereztünk „Élő Laboratórium” akkreditációt a hazai agráriumban. Olyan címet, amely központi szerepet kap az unió következő kutatási keretprogramjában – folytatta.
Bővebben az IFOAM tevékenységéről
Az 1972-ben alapított, bonni székhelyű IFOAM Organics International célja a valódi fenntarthatóság kialakítása a mezőgazdaságban az egész világon. Tagjai között több mint 100 ország található meg. Európai ernyőszervezete, az IFOAM Organics Europe önmagában 200 tagot számlál, amelyek az ökológia gazdálkodás teljes rendszerét lefedik. A mezőgazdasági termelőktől, feldolgozóktól, kereskedőktől, tanúsítóktól, szaktanácsadóktól, kutatóktól kezdve egészen a fogyasztói érdekképviseleti testületekig terjed ki a tagok tevékenysége.
Az IFOAM Organics Europe érdekképviseleti szervezetként szoros kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal. Ezáltal aktívan részt vesz az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) megreformálásában, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és a Termelőtől a Fogyasztóig Stratégia (Farm to Fork Strategy) célkitűzéseinek véleményezésében is.
Ezért fontos a magyar szerep a vezetőségben
A kutatóhölgy úgy véli, hogy a magyar vezetői szerep azért jelentős ebben a – részben a COVID-19 koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt is – vitákkal kísért folyamatban, mert hidat képezhet a zöldítés útján eltérő alaphelyzetből induló kelet-közép európai országok és a nyugati országok hagyományosan erős zöld érdekképviselete között. Dr. Drexler Dóra szerint az eltérő alaphelyzetből eredő nehézségekkel az Európai Bizottság is tisztában van. Így Magyarország esetében sem az az elvárás, hogy 10 év alatt a jelenlegi körülbelül 5 százalékról 25 százalékra ugorjon az ökológiai termelésbe vont mezőgazdasági területek aránya.
Az IFOAM új alelnöke arról is beszélt, hogy az Európai Zöld Megállapodás jelenlegi célkitűzése szerint 2030-ig európai uniós átlagban kell teljesülnie ennek a célértéknek. A megállapodást elfogadó tagállamok pedig nemzeti szinten kialakított akcióterv részeként maguk határozhatnák meg, hogy milyen arányú növekedést vállalnak, és mely eszközök segítségével valósítják meg azt. Drexler Dóra kifejtette, hogy az Európai Bizottság illetékes munkatársai ebből az elköteleződést jelentő, de saját vállalásokon alapuló akciótervből becsülik majd meg, hogy elérhető-e uniós szinten a 25 százalékos cél, és eszerint koordinálják az erőfeszítéseket.
Átalakul a KAP és a támogatások rendszere
Az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása miatt kulcsszerephez juthat a jó ökológiai gyakorlatok kidolgozását segítő, hatásait nyomon követő agroökológiai kutatás, amiben élen járunk. Míg a támogatások elvi alapja eddig az volt, hogy az ökogazdák az alacsonyabb termelékenység miatt kompenzációt igényelhetnek az EU-tól, az új KAP elfogadását követően jutalmazási rendszer léphet érvénybe. Ez támogatással ismeri el a gazdák gyakorlatát, aszerint, hogy a minőségi élelmiszertermelés mellett milyen mértékben járulnak hozzá a fontos közjavak, mint a tiszta levegő, a termékeny talaj, a vegyszermentes környezet és az élőhelyvédelem előállításához. A hozzájárulás mértékét a különböző gazdálkodási módszerek valós életben, vagyis üzemi körülmények között végzett hatásvizsgálata alapozhatja meg. Ezért felértékelődhet az, amit „Élő Laboratórium” módszertannal dolgozó on-farm hálózatunk képvisel – írta az ÖMKi.
