A szójának Európában nagy piaca van, ezért egyre nő a növény vetésterülete és a megtermelt mennyisége. A folyamatot az is erősíti, hogy a szója ellenállóbb a nyári hőstressznek, mint a kukorica, és a támogatások miatt jövedelmező a termelése is. Több nyugat-európai ország mellett most már Ukrajnában is gyorsan nő a szója-vetőterület. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium friss felmérése szerint az ukrán termelők tovább csökkentik a kukorica-termőterületeiket, és inkább az olajos magvak, különösen a szójabab, valamint az árpa megtermelése felé mozdulnak.
Az Agrárágazat írta meg, hogy a gazdálkodók 70%-a tervezi növelni a szójával beültetett területeket, ami körülbelül 21%-os növekedésnek felel meg a 2023-as tavaszi kampányhoz képest. Már tavaly is a szójabab- előállítás növekedésével is számolt az ipar, miután csaknem 1,8 millió hektáron vetettek szóját, ami ugyancsak 20% körüli növekedés volt 2022-höz képest. Ha nem is 20%-os mértékben, de az egész olajosmag-szegmens nő Ukrajnában, méghozzá éves szintén bő 10%-os átlaggal. A gazdák fontolgatják a tavaszi repcével bevetett területek 24%-os, a tavaszi árpával 7%-kal, a tavaszi búzával 2%-kal bevetett területek növelését is. Eközben a kukoricával beültetett területek az előrejelzések szerint 2024-ben mintegy 9%-kal tovább csökkennek. Az ipar is felkészült erre, mivel a kukoricatermesztés jövedelmezősége az áru áraival együtt csökken.
Az AgriCensus által idézett helyi termelői vélemények szerint most a kukoricatermesztés veszteséges, a búza nullszaldó a körül van, az olajos növények nyeresége, ha alacsony is, mérhető.
Nem lehet eleget termelni a szójából
Magyarországon régóta kampányolnak a vetőmaggyártók és -forgalmazók a szója vetésterület és az előállított mennyiség növelése érdekében. Az érvekkel nehéz vitatkozni. A szója élettani-morfológiai jellemzői révén a kukoricánál jobban bírja a nyári aszályt és forróságot, jelenléte javítja a talaj szerkezetét és nitrogéntartalmát. A jövedelmezősége pedig sokkal inkább biztosított, mint például a kukoricáé – írták.
Egyrészt a termesztéshez kötött támogatás révén már egészen alacsony, 1,5 tonnás hektáronkénti hozamtól nyereséges, továbbá a hatalmas európai felvevőpiac messze több alapanyagra tart igényt, mint amennyit a kontinensen termelnek.
Európa évente 33-35 millió tonnát használ fel elsősorban takarmány-, másodsorban humán élelmezési célokra, de az össztermés még Ukrajnával együtt is csak 3-11 millió tonna (EU + Ukrajna).
Megtapasztalták, hogy megéri a vetésforgóba tenni
A cikk szerint érdemes a magyar gazdálkodóknak is odafigyelni a szója-vetésterületek növekedésére. Ez a növekedés nem csak az ukrán, hanem az osztrák és a német mezőgazdaságban is megfigyelhető. Idehaza csak nagyon lassan nőtt eddig a szójával vetett terület: míg 2005-ben 33 ezer hektár volt, addig – a 2015-ös kampányt kivéve – 58-62 ezer hektár körül stagnált. Ugyanakkor a 2022-es aszály óta ismét növekedés figyelhető meg, mert számos gazdaság megtapasztalta, hogy a szójával sokkal kisebb volt a termésveszteség, mint kukoricával. A tavaly ilyenkor mért árcsökkenésének aránya is mérsékeltebb, mint több más gabonáé. A KSH adatai szerint a termésátlagok azt igazolják, hogy eredményesen és jövedelmezően állítható elő Magyarországon. A termésátlag 2014 óta egyszer sem ment 2 tonna alá, és a megtermelt 160-170 ezer tonnára jellemzően már a betakarítás előtt várnak a vevők – írták.
