Kína gabona- és olajosmag-importja 2024-ben is rekordszinten marad. Az egyre nagyobb igénnyel jelentkező ázsiai óriásállam mezőgazdasági importra mintegy 234 milliárd dollárt fizet ki az Egyesült Államoknak, Brazíliának, Ausztráliának és Kanadának, valamint további beszállítóknak. A piaci szereplők arra számítanak, hogy Kína kereskedelmi aktivitása élénkül, és az ország teljes importja 2024-ben a tavalyihoz hasonló lesz.
Az élénkülést annak ellenére jósolja a StoneX egyik gabonaelemzője, hogy a közelmúltban több esetben került sor korábban leszerződött mennyiségek törlésére, mivel az alacsonyabb globális árak és a hazai termelés kiesése vásárlásra ösztönöz.
A minőség javítása az egyik cél
Az Agrárágazat cikke szerint Kína továbbra is jó minőségű malmi búzát vásárol az USA-ból, Kanadából és Ausztráliából, hogy saját gabonájával keverje össze, amelynek minősége 2024-ben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt várhatóan gyenge lesz. Kína továbbá importál(na) Oroszországból is, de az orosz búza minősége nem mindig éri el a kínai felvásárlók elvárásait.
Az anyag szerint 2024 első két hónapjában Kína 6,19 millió tonna kukoricát vásárolt, ami 16 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, az árpa importja pedig csaknem háromszorosára, 2,71 millió tonnára nőtt.
2023-ban Kína 234 milliárd amerikai dollárt költött mezőgazdasági termékek importjára. Emellett a világ legnagyobb szójabab-felvásárlója, a világszerte szállított olajos magvak több mint 60 százalékát átveszi, főleg Brazíliából és az Egyesült Államokból.
A második legtöbb ukrán terményt Kína vette meg 2023-ban
A témához kapcsolódóan a Mezőhír írta meg, hogy Ukrajna a 2023-as naptári évben összesen 44,8 millió tonna gabonát értékesített, 16%-kal többet, mint 2022-ben. A kivitel az év végén futott fel. A teljes exportértékből 17%-kal részesedett Spanyolország, Kína ismét a második lett a listán (14%), Románia pedig, amelyik 2022-ben az első volt az ukrán gabonát importálók világrangsorában, tavaly 12,5%-os részesedéssel a harmadik helyet szerezte meg. Ebben nem kis szerepe volt az oroszok fekete-tengeri és dunai támadásainak. A három említett állam együttesen az ukrán gabonaexportérték mintegy 44%-át adta – írták.
