A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel foglalkozik. A hazai kertészet Csongrád-Csanád megyei szereplője szerint a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni. Ez már főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, majd egy további fejlesztés eredményeként a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az 2021-es OMÉK rendezvényen. Annak érdekében, hogy a vizet minél hosszabb ideig tartsák termelésben, akvakultúra-telepet létesítettek afrikai harcsa nevelésére. A halat saját üzemükben dolgozzák fel.
A Kertészet és Szőlészet írta meg, hogy a 2021-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a Mezőgazdasági Nagydíjat fiatal agrárszakember kategóriában Bakó Dániel szentesi gazda vehette át, aki a Bakó Kertészeti Kft. és egyben a Geofish Kft. egyik ügyvezetője. A díj – melyre az Agrya, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége terjesztette fel – odaítélésekor döntő szempont volt, hogy a fiatal szakember jövőbe mutatóan a fenntartható és környezetkímélő technológiai módszereket keresi, és a családi gazdaságban innovatív módon hasznosítják a termálvizet.
Elsődlegesen a termálvíz hőenergiáját alkalmazzák a hidrokultúrás paprikatermesztésben; majd annak érdekében, hogy a vizet minél hosszabb ideig tartsák termelésben, akvakultúra-telepet létesítettek afrikai harcsa nevelésére. A halat saját üzemükben dolgozzák fel.
Többszörös hasznosítás: kertészet, termálvíz és halgazdálkodás
A cég eredője a kertészet, ahol több nagy fejlesztést valósítottak meg. Az egykori egyhektáros fóliasátras telepen optimalizációs fűtést alkalmaztak, vagyis alapvetően az Árpád-Agrártól kapott 40-45 °C-os termálvízre alapoztak. Továbbá igény szerint bekapcsolt egy propán-bután gázzal működő zárt fűtőkör is. Később, ahogy korszerűsítették a növényházakat, saját termálkutat fúrtak – a gázfűtést kiiktatva jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátástól mentesítve a környezetet –, majd a területet kiegészítették további 6 ezer négyzetméter korszerű üvegházzal. Egész évben termesztenek paprikát, reményeik szerint februárban már szednek.
Csak tölteni való paprikát hajtatnak, a palántát helyben, az Árpád-Agrár Zrt.-től vásárolják.
Évente 200-300 tonna termést takarítanak be. Érdekes, hogy halból ugyanekkora mennyiségre számítanak tizedakkora helyen, vetette össze a két ágazatukat Bakó Dániel. A paprikát áruházaknak, főként az Aldinak értékesítik.
A fiatal szakember már főiskolás korában látta, hogy halat nevelnek termálvízben. Szarvason végzett, és a Halászati Kutatóintézetben töltötte gyakorlatát, ahol fóliakádakban neveltek afrikai harcsát. Őt ez a tapasztalat fogta meg először. A diploma megszerzése után munkába állt a családi kertészetben. Akkoriban került napirendre hazánkban, hogy kötelező legyen a termálvíz visszasajtolása, ezért ők is keresték az alternatív megoldásokat a termálvíz további hasznosítására. Jelenlegi tulajdonostársa, Gál Dénes akkoriban kutatóként, később vezetőként dolgozott Szarvason, őt kérték fel 2011-2012 táján, hogy tartson előadásokat a termálvízben megvalósítható haltenyésztésről. Hozzávetőleg akkor nyert a Bakó Kertészeti Kft. pályázatot.
A támogatással fúrtak egy 1450 méter mély termálkutat, amely elvárásaiknak megfelelően pozitív lett, vagyis magától tör a felszínre a víz. Hozama 600 liter/perc, ami akár 1400 literig növelhető. Az elmúlt 6 évben nem változott a kút teljesítménye, ami azt támasztja alá, hogy nem merítjük ki a környezetet, a víz visszapótlódik – mondta Bakó Dániel.
Egy későbbi döntés értelmében végül nem lett kötelező a termálvíz visszasajtolása, az Alföldön például elég tározni azt. Jó példa a természet és a termálvíz szimbiózisára a Szentes környéki üvegházakat fűtő termálvíz hűtésére és tárolására egykor létrehozott úgynevezett Termál-tó, amely ma már Natura 2000 terület, pazar élővilággal.
Vertikális fejlesztés
Miután megkapták az üzemelési engedélyt a kútra, 2016-ban alapítottak egy céget Gál Dénessel, hogy a kertészetből elfolyó termálvizet továbbhasznosítsák. Úgy gondolták, hogy a fejlődésnek nem a szokványos útját választják. Ahelyett, hogy az üvegháztelepet bővítenék, és a nagyobb terület fűtéséhez újabb kutat fúratnának – tovább terhelve ugyanazt a vízadó réteget – inkább haltermelő telepet létesítenek a növényházakból távozó 30-35 °C-os víz hasznosítására.
2016-ban támogatást nyertek haltermelő telep és feldolgozó létesítésére.
A beruházás 2020-ban indult, hozzávetőleg 500 millió forint pályázati pénzből és ugyanennyi hitelből valósult meg. A 2 ezer négyzetméteres telep Szentes-Szentlászló városrészben működik, a feldolgozó pedig a szomszédos Szegváron.
Tápanyag a fűzfáknak
A medencék vize később a biofilterbe kerül, az abban lévő tölteten megtelepedő nitrifikáló baktériumok a hal által kiválasztott ammóniát több lépésben légköri nitrogénné alakítják át. Így a víz alkalmassá válik arra, hogy kiengedjék a hűtőtóba, nem okoznak kárt a természetben. A telep mögött ma még apró csemetékből álló fűzfaültetvény növekszik, az hasznosítja a leszűrt, nagyon magas foszfortartalmú zagyot. A fűzfák nyesedékét pár év múlva szintén hasznosítani szeretnék. A feldolgozó melléktermékének a hasznosítása is céljuk. A tetemes mennyiségű alapanyag, fej és belsőség kiváló lehet például macska- és kutyaeledel gyártására. Nagyon kimerítette őket a beruházás, de az idő is sürget, mert a sok hasznos anyag most kidobásra kerül. Egyéb téren is a környezetkímélő megoldásokra törekednek, például napelemek termelik az áramot a telep számára.
Öt százalékos áfára volna szükség
A családi gazdaság évtizedek óta tapasztalja a paprikaágazat minden rezdülését, így a jelenlegi gondokat is. Ezekre a fő megoldás az lenne, mondta a fiatal szakember, ha az áfa-tartalmat 5 százalékra csökkentenék. Két hagyományos exportzöldsége van Magyarországnak: a görögdinnye és a paprika, az importtermékek miatt azonban idén alacsonyabb áron értékesítettek, mint 5 éve.
A gazdálkodó szerint azért hozzák ránk a külföldi árut, mert itthon a többi termelő országokénál jóval nagyobb, 27 százalék az áfa, és a különbséggel bizonyos körök visszaélnek.
Szakmai megítélés alapján jóval több adóbevétel folyna be 5 százalékos áfa esetén, mert mindenkinek az érdeke az lenne, hogy tisztán kereskedjen. Két céget vezet, egy kertészetit és egy haltermelőt: az elsőnél a zöldség 27 százalékos áfája miatt „elfolyik” a pénzük; a másiknál, mivel a hal áfa-tartalma csak 5 százalék, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást lehet folytatni.
Az OMÉK-on kapott díj nagyon megtisztelő, árulta el a cég vezetője. Váratlan, tényleg nem számított rá. Nagy elismerés nemcsak neki, de a kollégái és a családja számára is. Egyedül ilyen eredményt nem lehetne elérni, kell valaki, aki elöl megy, de mellé-mögé kell egy csapat, hangsúlyozta.
Kizárólag előre tekint
Bakó Dániel többször kitért rá a beszélgetés során, hogy ma már a korábbinál sokkal határozottabban figyelnek telepeik biztonságára, állandó zárással, kamerarendszerrel – nem véletlenül. A sajtóban több helyen lehetett olvasni arról, hogy 2015-ben hazánkban már nem engedélyezett szert mutattak ki a tőlük származó termésben. Bizonyítani lehetetlen, mondta, de meggyőződése, hogy szándékosan próbálta valaki ellehetetleníteni a vállalkozásukat. Amennyiben akkor nem áll mellette az összetartó család, biztos beleroppant volna a hónapokon át tartó nehézségekbe – emlékezett vissza. Ma már csak előre néz, és olyan céget szeretne felépíteni, amelyet majd büszkén továbbadhat a gyermekeinek – írták. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
