Német kutatók megállapították, hogy a karámokból vett lábminták és az elérhető felületekről vett környezeti minták alkalmasak-e a szalmonellával szennyezett területek azonosítására a kocafarmokon. A szalmonella gyakori okozója járványoknak, hasmenéses megbetegedéseknek és vérmérgezésnek. A sertések pedig sokszor a szalmonella forrásainak számítanak az élelmiszerláncban, gyakran klinikai tünetek nélkül.
Létfontosságú egy érzékeny, gazdaságilag megvalósítható és gyakorlatias mintavételi módszer a fertőzött tenyészállományok azonosítására. A láb- és környezeti mintavétel megbízható diagnosztikai módszer a szalmonella kimutatására a gazdaságokban.
Adatgyűjtés
A csoport Németország 105 gazdaságában vett mintát, ahol a kocaszám 50 és 10 000 között volt. Megfelelő mintákat gyűjtöttek minden termelőhelyről. Ezek közé tartoztak az ellető ólak, a termékenyítő, a vemhesítő és az ivarérett állatok karanténhelyiségei, valamint a kismalacok. Összesen 2 355 mintát elemeztek, gazdaságonként átlagosan 22 mintát.
Eredmény: a gazdaságok 92,4%-a pozitív
Az eredmények azt mutatták, hogy a gazdaságok 92,4%-ában legalább 1 mintában pozitív volt a szalmonellateszt. A láb- és környezeti minták 33,1%-a volt pozitív. A pozitív minták száma a különböző termelési területeken belül az egyes gazdaságokban eltérő volt. Ezenkívül a bölcsődékből származó minták 45%-a, a fialásból származó minták 18,7%-a és az egyéb területekről származó minták 20,86%-a volt pozitív szalmonellára.
A pozitív vagy negatív minták különböző kombinációinak aránya a különböző mintavételi területeken eltérő volt. A kutatók a leggyakrabban a bölcsődékben találtak pozitív mintákat (55,2%). A negatív láb- és környezeti mintákat leggyakrabban az ellési területeken találták (62,1%). A Salmonella Typhimuriumot a gazdaságok 77,1%-ában találták meg, a Salmonella Derbyt pedig a gazdaságok 18,1%-ában mutatták ki. A Salmonella Enteritidis a gazdaságok 4,8%-ában fordult elő.
A gazdaság mérete és a régió nem befolyásolta a szalmonella-pozitivitást
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a gazdaság mérete és a régió nem befolyásolta jelentősen a szalmonella-pozitivitást az egyes termelési területeken belül, mivel az állományok kiválasztási kritériumai olyan hizlaló gazdaságokhoz való kapcsolódáson alapultak, ahol a szerológiai prevalencia ismert magas, vagy a szalmonellára utaló klinikai tünetek jelenléte.
A bölcsődékben a pozitív minták magas száma arra utal, hogy a malacok a szalmonella forrását jelentik a kapcsolódó hizlaló gazdaságok számára. A szopós malacoknál fennáll a szubklinikai fertőzés veszélye, ami a szalmonella aktív hordozóivá teszi őket.
Kihullás
Az ellési területről gyűjtött minták kocák, korábban fertőzött szopós malacok vagy fertőzött környezetből származó szalmonellafertőzést mutattak ki. Az ellési területek, amelyeket nehéz tisztítani és fertőtleníteni, a kórokozók újbóli behurcolásának állandó forrásának tekinthetők. A szalmonella a környezetben akár 50 hónapig, a trágyában pedig 24 hétig is életben maradhat, és ez tovább növeli a fertőzés kockázatát.
Az ellési terület alapos mintavétele
Ezért ajánlott az ellési terület alapos mintavétele a szopási időszak alatt a malacok kezdeti fertőzésének kockázatának felmérése érdekében. A láb- és környezeti minták nem invazív, minden üzemméretre alkalmas és könnyen alkalmazható módszerek a sertéstelepek szűrésére. A pozitív eredmények elmaradásának elkerülése érdekében ajánlatos mindkét mintavételi módszert alkalmazni minden egyes mintavételi ponton.
A tanulmány hangsúlyozza a környezeti szennyeződés felmérésének, a baktérium-rezervoárok azonosításának és az újrafertőződési kockázat megértésének fontosságát a megfelelő mintavételi technikák alkalmazásával.
(Forrás: pigprogress.net)
