A talajt érintő kérdések után nézzük meg, mi a helyzet a műtrágyázás terén! Cikkünkben sorra vesszük, mi jellemzi a magyar műtrágyázási szokásokat, hogyan hat rá a változó éghajlat, miként változhat a jövőben ez a terület a mezőgazdaságon belül. De az is kiderül, hogyan, mi alapján érdemes a legmegfelelőbb műtrágyát kiválasztani.
Mi jellemző a magyar műtrágyázásra manapság?
Magyarországon a hektáronként kijuttatott műtrágya mennyisége kb. 70‒80 kg/hatóanyag. Nyugaton ez több, mint a duplája! Nyugat-Európában a felhasznált hatóanyagok kb. 50%-a nitrogén, a másik fele pedig foszfor és kálium. Magyarországon a felhasznált kg/hatóanyag/hektár kb. 80%-a nitrogén, és 20 százaléka foszfor, kálium. Előbbi túlzott, pazarló, utóbbi nagyon kevés. Hogy ez miért probléma? Erre ad választ a Gazda Gazda Konferencia!
A válasz röviden: a talaj szerkezetének fenntartásához, és a növény igényéhez igazított műtrágya felhasználáshoz a fenti gyakorlat elavult, és pazarló. Korábban ezzel nem foglalkoztunk hazánkban, és „leraboltuk” a termőföldet, túlterheltük. Elfelejtettük, hogy a növény a talajból veszi fel a táplálékot, ez mindennek az alapja. Fenntartható módon kell gondolkodnunk! A műtrágyázás az új irány, ennek felfedezése, gyakorlatba való átültetése napjainkban történik meg.
Mi alapján válasszunk műtrágyát?
Mindig az 5 évente az AKG rendelet alapján elvégzendő talajvizsgálati adatok birtokában az erre készített tápanyag-utánpótlási terv alapján válasszunk. Érdemes minőségi alapanyagokból készített műtrágyát vásárolni, leinformálható forrásból. A megbízható cégek termékeiben így valóban azt a hatóanyagot találjuk, ami a csomagoláson van. Egy minőségi műtrágya ára ugyan drágább, de bőven visszahozza az árát. Kiválóan szórható, szemcsefrakció megfelelő, fejlett, korszerű technológiával gyártott, komoly kutató-fejlesztő csapat áll mögötte. Ráadásul a megfelelő hatóanyagokat tartalmazza, az olcsó, rossz minőségű, poros, kétes eredetű termékekkel szemben.
Hogyan hat a műtrágyázásra az éghajlatváltozás?
A kiszámíthatatlan időjárás okozta problémák: csapadékhiány, szárazság, csapadék aránytalan megoszlása komoly gondok a mezőgazdaságban. A műtrágyázás terén is reagálni kell ezekre. Többféle módon van rá lehetőség:
- a műtrágya milyenségének,
- mennyiségének,
- összetételének,
- a kijuttatási technológia változtatásával.
Mivel növekszik a népesség, és csökken a művelhető földterületek aránya, így egyre többet kell termelni adott területen. Így a hatékonyság lesz a kulcskérdés. Hogyan lehet egységnyi területből a legtöbbet kihozni fenntartható módon? Pl. előtérbe kerülnek a mikroelem kiegészítésű folyékony műtrágyák, melyek gyorsabban hatnak, mint a szilárd forma. Minden cseppje hasznosul, gabonák esetében például több mint a 20%-a levélen keresztül is felszívódik. Technológiában az osztott technológia válik elterjedtté: alaptrágyázás, majd a starterezés válik bevett gyakorlattá. Új technológiai megoldás a mikrogranulátumokkal történő starterezés. Ez kis dózisban történő, célzott kijuttatást jelent, nagy hatékonysággal.
| Szeretne többet megtudni a témáról? |
 Jelentkezzen a szeptemberi Gazdag Gazda Konferenciasorozat egyik állomására, ahol mindent megtudhat arról, hogyan reagáljon az éghajlatváltozás okozta kihívásokra! Neves szakértők és tapasztalt cégek szakemberei – köztük a cikk szerzője – adnak elő, és értékes nyereményeket is kisorsolunk a résztvevők között. Részletes program és regisztráció a http://www.magro.hu/konferencia/oldalon! |
Mi várható a közeljövőben a műtrágyázás terén?
Államilag ugyan kötelező a talajvizsgálat elvégzése, ám támogatottá válik a bővített talajvizsgálat is. Ezen alapszik a tápanyag gazdálkodási terv készítése. Ezen alapulva, reméljük, hogy magával értetődő lesz a gazdák számára az egyedi összetételű, táblaszinten más (talaj igénye, tápanyag szolgáltató képessége és termeszteni kívánt növény alapján) műtrágya összetétel választása. Az okszerűség elve alapján: csak azt és csak annyit, amire és amennyire szükség van.
Szerző: Tóth Katalin (Fertilia Kft.)
