A növénytermesztők minden évben jelentős gazdasági veszteségeket szenvednek el a madarak által okozott károk miatt. A Pest Management Science folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók kiemelik a lézeres madárijesztők hatékonyságát a seregélyek által okozott csemegekukorica-kár csökkentésében.
Jelenleg halálos és nem halálos elrettentő szerek is rendelkezésre állnak. Ezek megakadályozzák, hogy a madárkártevők károsítsák a gabonákat. Mindazonáltal a fegyverekkel, csapdákkal vagy vegyi eszközökkel végzett halálos védekezés kevésbé előnyös az engedélyek megszerzésének nehézségei és a hatékonyság csökkenése miatt, mivel a madarak általában megtanulják, hogyan kerüljék el a halálos fenyegetéseket.
Nem halálos elrettentő eszközök
Ezenkívül a vegyi madárölő szerek (avicidek) használata toxikus hatást gyakorol a nem célzott állatfajokra és a környezetre. Ennek eredményeként a jelentések azt mutatják, hogy a termelők és a kutatók gyakran nem halálos elrettentő eszközökhöz folyamodnak a terméskár csökkentése érdekében. De annak ellenére, hogy manapság egyre több nem halálos elrettentő eszköz található a piacon, úgy tűnik, hogy egyik sem nyújt tartós vagy egyedi megoldást a madarak távol tartására.
Ebben az új tanulmányban a Floridai Egyetem és a Rhode Island Egyetem kutatói a lézeres madárijesztők hatékonyságát tesztelték a fejlődési szakaszban lévő csemegekukorica európai seregélyek által okozott károsodásának csökkentésében, ellenőrzött kísérleti környezetben, ahol lézeres és kontroll kezeléseket végeztek.
A kukorica kártételének csökkentése
A kutatók a kukorica károsodásának több mint 20%-os csökkenését figyelték meg a lézerrel kezelt parcellákon. A látható lézerek fókuszált, koherens fénysugarat bocsátanak ki egyetlen hullámhosszon, ellentétben a legtöbb fényforrással, amelyek több hullámhosszon, változó intenzitással bocsátanak ki nem polarizált sugárzást. Így úgy tűnik, hogy a lézerek megijesztik a madarakat, és menekülési reakciókat váltanak ki, hatékonyabban, mint más ijesztőeszközök. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a lézerek hatékonyan tudják elriasztani a termésveszteséget okozó madarakat – mondták.
Megfigyelték azt is, hogy a természetes kukoricakalászon táplálkozó madarak általában ingatag kukoricaszáron ülnek, és arra kényszerülnek, hogy ki-be lendüljenek a lézerrétegben. Így nagyobb lézerszóródást és figyelemelvonást tapasztalnak, és sokkal nehezebbé válik számukra a lézerexpozíció elkerülése.
„A kukorica lombozata miatt nem látható a környezet és nem láthatók a potenciális ragadozók, és ez növeli a seregélyek kockázatát, ami eredményesebbé teszi a lézerek működését” – mondták. A remény az, hogy ha költséghatékonyan gyártják, a lézerben nagy potenciál rejlik, mint olyan hatékony és nem mérgező technológiai megoldásban, amelynek segítségével a termelők megvédhetik terményeiket a madárkártól – tették hozzá.
A távolság befolyásolja a hatékonyságot?
Ebben a vizsgálatban a skála a lézerhatásokra korlátozódott 30 méteren belül. A kutatók nagyon erős lézeres elrettentő hatást találtak 20 méterig, 30 méteren pedig alig vagy egyáltalán nem. Szerintük azonban a vizsgálatukban megfigyelt távolság hatása kevésbé fontos, vagy nem alkalmazható valós szántóföldi körülmények között, mivel a szántóföldi vizsgálatok tapasztalatai alapján a lézer észlelése után a madarak egyszerűen nem telepednek meg a táblán.
Fontos megérteni, hogy a madarak táplálékszerzési viselkedése eltérhet a szabadon repülő madárrajok viselkedésétől, amelyek nagy, csemegekukorica-táblákhoz férnek hozzá – mondták.
Azokban az esetekben, amikor lézert használnak a madarak elrettentésére a hosszú sérülékeny időszakokkal jellemezhető növényektől, fontos azonosítani a lézeres elkerülés vagy tolerancia valószínűségét.
Különbségek a termés sérülékenységében
A kutatók kiemelték, hogy a többi nem halálos elrettentő eszközhöz hasonlóan a lézeres elkerülés is csökkenhet ismételt expozíció esetén, mert az állatok megszokják a kényelmetlenséget és a figyelemelterelést, feltéve, hogy az elrettentés nem veszélyes; ezt hívják szoktatásnak. A csemegekukorica azonban az egyik olyan növény, amely alkalmas lézeres elrettentésre, mivel szűk időbeli fogékonysági vagy sebezhetőségi ablakkal rendelkezik. Esetében jellemzően kevesebb, mint egy hét telik el a fejlődési szakasz kezdete és a betakarítás között, és ez a rövid időszak korlátozza a hozzászokás kialakulását.
A kutatók megismételték, hogy „Mivel a kényelmetlen ingerekkel szembeni toleráns viselkedés kialakulhat a szoktatáshoz hasonló folyamatokon keresztül, ehhez meg kell erősíteni, hogy az egyes madarak idővel ellenálltak a növekvő közvetlen expozíciónak.”
Arra is felhívták a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amikor lézert használnak a madarak elrettentésére a hosszú sérülékeny periódusú növényektől, például a gyümölcsöktől és bogyóktól, fontos azonosítani a lézeres elkerülés vagy tolerancia valószínűségét.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ösztönzik a megjelölt egyedek további tanulmányozását terepi környezetben is, hogy elmélyítsék a lézerrel való tolerancia vagy elkerülés valószínűségét a szoktatás és az érzékenyítés révén.
(Forrás: futurefarming.com)
