Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára Hódmezővásárhelyen, a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján elmondta, az elmúlt évek kihívásai hozzájárultak ahhoz a stratégiai gondolathoz, miszerint a kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát. Farkas Sándor szerint a legfontosabb hosszú távú célok között szerepel egy jövedelmező, 21. századi technológiákra épülő mezőgazdasági termelés kialakítása, továbbá ezen alapuló, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripar megteremtése.
A bevezetőben írt célokhoz a Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervének elfogadásával több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Ezzel lehetőség adódik a mezőgazdasági termelőképességet másfélszeresére növelni és a technológiákat fejleszteni – fogalmazott az államtitkár.
Négy alapra helyezik a teendőket
Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a célok eléréséhez az Agrárminisztérium négy pillér mentén szervezi meg a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődés pillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági fenntarthatóságát érintő területeket foglalja magába, amelynek fő célja a versenyképesség növelése. A minőségi élelmiszer pillér az élelmiszer-önellátás biztonságának egészségesebb és fentarthatóbb fogyasztását szavatolja. A zöld jövő pillér célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás kialakítása. A megújuló vidék pillér pedig két irányt jelöl ki: a vidéki települések fejlesztését és a generációs megújulást a gazdálkodásban – mondta.
Támogatások tengerében
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021-től kezdődően az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít. Az elmúlt két évben az állattartók versenyképességét összesen 2500 támogatott projekt és csaknem 430 milliárd forint megítélt támogatás szolgálta – részletezte.
A vidékfejlesztési célokra idén „soha nem látott mértékű költségvetési fedezet áll rendelkezésre”, csaknem 750 milliárd forint – mondta a politikus.
Gazdászversenyen az agrárium jövője
A második napon az Agrárszakképző Intézmények III. Országos Gazdászversenyén is több fontos dolgot említett. A gazdálkodás nem csupán egy munka, hanem egy életforma – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy amikor az új szakképzési törvény elfogadásra került, már akkor is egyértelmű volt, hogy az agráriumban mennyire fontosak a jól felkészült, szakmailag és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező fiatalok, akik a jelenlegi gazdáktól átveszik majd azt a stafétabotot, amire szüksége van ennek az országnak.
Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 30-40 évben gyors fejlődésen ment át az oktatás, mert régen még papír alapon dolgoztak és tanultak a gazdák, ma pedig már a digitalizáció minden formáját használják. Ezért is szükséges az, hogy a mostani tanulók minél felkészültebbek legyenek. Fontos, hogy ez nem csak egy szakma, ez egy életforma, mert aki ezt a szakmát érti, nagyon sok mindenhez ért. Például a számítástechnikához, a talajműveléshez, a kémiához, a biológiához, lesznek gazdasági és műszaki ismeretei – tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, hogy a mostani gazdászverseny résztvevői 10-20 év múlva lesznek azok, akik az agráriumban előállítják azt az egészséges és biztonságos élelmiszert, amelyre majd az akkori kornak szüksége lesz, és remélhetőleg nem csak a magyarok asztalára, hanem a világ számtalan országába eljutnak majd az export termékek.
“Ti lesztek azok akik a legújabb technikákat, technológiákat fogjátok alkalmazni a gyakorlatban” – jelentette ki a versenyzőknek.
A hódmezővásárhelyi rendezvényről készített összefoglalónkat itt lehet elolvasni:
Díjak, jószágok, fejlesztések: összefoglaló a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok eseményeiből
A Magyar Állattenyésztők Szövetségével és annak tagszervezeteivel megrendezett kiállítás egyik legfontosabb és leglátványosabb elemét a nyilvános tenyészállat-bírálatok és a fajtabemutatók.
Tovább…
