Harmincadik alkalommal rendezték meg 2023. május 4–én, 5-én és 6-án az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozóját Hódmezővásárhelyen. A Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében megvalósuló kiállításon az állattenyésztés 8 ágazata, a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, kecske-, a baromfi-, díszbaromfi- és nyúltenyésztők, a halászat, vadászat, valamint az állattenyésztés és a kapcsolódó növénytermesztés szakiparának fontos képviselői mutatkoztak be. A Magro.hu mindhárom nap a helyszínen volt, képes beszámolónk következik.
Az 1994-től a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és annak tagszervezeteivel megrendezett kiállítás egyik legfontosabb és leglátványosabb elemét a nyilvános tenyészállat-bírálatok és a fajtabemutatók jelentik, melyen a mindenkori hazai állomány legjavát láthatják a szakemberek és az érdeklődők.
A háromnapos vásár több száz kiállítója között szerepeltek az állattenyésztési, tartástechnológiai, agrárinformatikai, szaporodásbiológiai, állategészségügyi és gyógyszeripari, takarmányozási és élelmiszeripari termékeket, eszközöket, berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek is.
A kiállításon összesen mintegy 700 tenyészállatot mutatott be több mint 200 tenyésztő. Tejelőmarhából 34 kiállító 2 fajta összesen 119 egyedét, húsmarhából 44 kiállító 10 fajta összesen 118 egyedét ismertette. 31 juhtenyésztő 60 boxban mutatott be 15 fajtát, és 210 állatot hoztak el a kiállításra. Sertésből 15 kiállító 99 állatot mutatott be 6 fajtát és 4 keresztezési konstrukciót (F1) reprezentálva. Az öt lófajta közül idén a nóniusz volt a kiemelt. 52 lovas kiállító összesen 128 tenyészállatot vezetett fel, továbbá két parlagi szamarat is kiállítottak – írta a Magyar Állattenyésztők Lapja.
Miniszteri nagydíj
Az Agrárminisztérium Miniszteri Nagydíját a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alkalmából a Magyar Állattenyésztők Szövetsége kapta a tenyészállat-kiállítás szervezésében kifejtett munkájuk elismeréseként. A díjat Farkas Sándor miniszterhelyettes adta át.
MÁSZ díjak
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége minden évben elismerésben részesíti a kiállításon legszínvonalasabban bemutatkozó tenyésztőszervezetet. A díjat idén a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége érdemelte ki azzal, hogy tagszervezetei kiemelkedő munkát végeztek a tenyészállatok színvonalas bemutatása érdekében.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége összevont tenyésztési nagydíját a kiállításon legeredményesebben szereplő kiállító, Fekete József gyanógeregyei sertéstenyésztő kapta, aki megnyerte a sertéstenyésztési nagydíjat, továbbá három első és egy második díjat kapott.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége valamennyi állattenyésztő nevében emléklapot adományozott Gulyás Márta, Fenyvesi Katalin és Czuczi István részére, megköszönve lelkiismeretes munkájukat, mellyel az állattenyésztőket és a Magyar Állattenyésztők Szövetségét a tenyészállat-kiállítás szervezésében segítették. Az okleveleket és az ajándékokat Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke és dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója adták át.
Egyed Béla emléke az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok történelmében
Az Állattenyésztési Napok egyik megálmodója és valóra váltója volt Fekete Balázs és Ujvári Tibor mellett Egyed Béla (1949–2022), a Hód-Mezőgazda Zrt. egykori vezérigazgatója, aki sajnos már nem ünnepelhette meg a 30. programot. Fekete Balázs kezdeményezésére a Hód-Mezőgazda Zrt. tulajdonosai és a cég vezetősége emléktáblát készíttetett. A márványtáblán elhelyezett bronzból készült arckép domborművet, Návay Sándor szobrászművész alkotását, a Vándorsólyom fogadó falán helyezték el és avatták fel a kiállítás 3. napján.
Állategészségügyi kihívások és megoldások a gazdasági haszonállat tartásban
A rendezvényhez minden évben kapcsolódnak tudományos és szakmai továbbképző rendezvények. Idén a haszonállat-tartásban jelentkező állategészségügyi kihívásokról tartottak konferenciát az Állatorvostudományi Egyetem előadóival.
Az „Állategészségügyi kihívások és megoldások a gazdasági haszonállat tartásban” címmel megrendezett konferencián írt alá együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem és a Hód-Mezőgazda Zrt. képviseletében Sótonyi Péter rektor és Antal Gábor vezérigazgató.
Nem csak az állatorvosoknak szól ez a konferencia, hanem a gazdáknak is. Szeretnénk, ha olyan ismeretekkel gyarapodnának, amelyeket a mindennapi gyakorlatban is hasznosítani tudnak. Akkor jó egy konferencia, ha aki meghallgatja az előadásokat, hazaviszi a tudást és másnaptól jobban, eredményesebben végzi a munkáját – mondta a megnyitóbeszédében Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Hangsúlyozta, aggasztóak a hazai haszonállat-számok.
Csökkenő állatlétszám és jelentős együttműködés
30 évvel ezelőtt még 13 millió disznót neveltek fel az országban, ma már ez a szám 2,8 millió. Az a falu, ahol évi 10 ezer sertést adtak le bérhizlalásban, ott ma már csak ötvenet. A rektor azt is hangsúlyozta, a kiváló állattenyésztők mellett jól képzett állatorvosokra van szükség – számolt be róla a Délmagyar.
Nem az egyetem hibája, hogy nincs elég állatorvos, aki ért a haszonállatokhoz. Ha nincs annyi gazdasági haszonállat, akkor abból nehéz megélni egy állatorvosnak – mondta Sótonyi Péter és hozzátette, az egyetem ösztöndíjjal is támogatja azokat a hallgatókat, akik vállalják, hogy meghatározott ideig haszonállatokkal foglalkoznak.
A konferencián aláírt együttműködési megállapodás értelmében az állatorvos hallgatók gyakorlaton vehetnek részt a társaságnál, illetve az egyetem a tudása átadásával segíti a cég még eredményesebb termelését.
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezetője kiemelte, társaságuk évi több mint 40 ezer hízósertést ad le, kocánként 4300-4600 kilogramm értékesített hízójuk van.
Hogy ezt teljesíteni tudjuk, rendkívül magas színvonalon kell dolgoznunk, ehhez a tudományos háttérre is szükségünk van – mondta. Kiemelte, örömmel vesznek majd részt az ide érkező állatorvos hallgatók gyakorlati képzésében.
A tanácskozáson többek között az állat-alaptámogatások kifizetéséről, az asszisztált reprodukció jelentőségéről, a fenntartható takarmányozásról is szó volt, de az újra felbukkanó állatbetegségekről és a bioterrorizmusról is hallhattak előadást az érdeklődők – írták.
Látványos és izgalmas volt a III. Országos Gazdászverseny
Pénteken, egész nap tartott az Agrárszakképző Intézmények III. Országos Gazdászversenye a Takács Ferenc Képző Központ területén, valamint a lovaspályán.
Az esemény győztese a Kiskunfélegyházáról érkező Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium másodszor is bajnok csapata lett.
Az izgalmas versenyen az ország agrárszakképző intézményeinek 10 diákcsapata mérte össze tudását a gazdálkodáshoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati összefüggések, továbbá az ügyesség, valamint a rátermettség területén. Dr. Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója a verseny és a képzések részleteiről is beszélt az Agro Naplónak az alábbi interjúban.
Milyen eredményeket hozhat az agrárképzésnek, a felsőoktatásnak és a gyakorlati szereplők számára a 2023-as Gazdászverseny?
Azt gondoljuk és reméljük, hogy egy ilyen országos verseny ráirányítja a figyelmet az agrárszakképzés fontosságára. Továbbá arra, hogy ösztönözze a fiatalokat, hogy minél jobb tanulmányi eredményeket érjenek el, ezáltal pedig a felsőoktatási környezetben és szinten is folytassák a tanulmányaikat. A tudást és az eredményeket értékelő szakmai zsűriben olyan cégvezetők is jelen voltak, akik lehetséges munkavállalóikra tekinthetnek itt. A személyes találkozó pedig lehetőséget ad arra, hogy jó emlék mellett akár barátságok köttessenek, és olyan szakmai tartalmakat kaphassanak a fiatalok, ami segítheti, megalapozhatja a jövőjüket is.
Milyen kapcsolódási pontok, fejlődési és oktatási lehetőségek valósulnak meg az agrárszakképzés részéről a fiatalok számára?
Az élő kapcsolat nagyon fontos a szakmában, a duális képzés működése ennek a terepe. A szakképzésben oktatók folyamatos és rendszeres továbbképzéseken vesznek részt. A mi esetünkben, az Alföldi Agrárszakképzési Centrumban ezt oktatói továbbképzési programok kidolgozásával oldjuk meg, ami a szakmai oktatók tekintetében a duális képzést helyezi a fókuszba.
Dupla cél, hogy a vállalati szakemberek megismerjék az oktatásmódszertan fő trendjeit, a szakoktatók pedig gyakorlati ismereteket kaphatnak a legkorszerűbb agrotechnológiákról. Lényeges, hogy a többi központban is működnek a képzések, így a cégek, a vállalatok szakembereinek bevonásával történik a szakmai oktatás.
Kölcsönös előnyök és oktatásfejlesztés
A komplementer, egymást segítő oktatási rendszer indulásával komoly fejlődés lehetősége nyílt meg. Természetesen mindenki megelégedésére szeretnénk ebben dolgozni, ahol pedig esetleg lesz benne csiszolni való, azt a jövőben meg fogjuk tenni.
Arra törekszünk, hogy a sokszor meglévő távolságot, ami a csúcstechnológiát képviselő cégek és adott esetben az iskolai tananyag, a tantermi, vagy a tangazdasági oktatás között van, minél inkább csökkentsük, közelebb hozzuk egymáshoz a szereplőket. Ezáltal mindenki közelebb kerül az általa fontosnak tartott célokhoz is.
Az oktatás magasabb szintű lesz, a végzett, szakmát szerzett tanulók korszerűbb, piacképesebb, jól konvertálható tudáshoz jutnak. Eközben a duális képzést biztosító cégeknél, velük együtt fejlődő oktatók által tanulják a szakmákat, valamint nagyobb az esélyük arra, hogy megbecsült munkavállalók lehetnek, illetve inspirációt, ötleteket kaphatnak saját vállalkozás indításához, vagy továbbfejlesztéséhez – mondta Dr. Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója.
Maratoni előadássorozatot teljesítettek a Hód-Mezőgazda Tanösvény közreműködői
Az idei kiállítás újdonsága a Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja, melyen elismert és gyakorlott szakemberek mutatták be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat és helyes gyakorlatokat.
A 3 nap során maratoni előadássorozatot teljesítettek a Hód-Mezőgazda Tanösvény közreműködői az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik új programján. A szakemberek 7 témakörben mutatták be a talajtól a takarmányig vezető technológiai, növénytani és talajtani folyamatokat.
1. HÁZIGAZDA – JÓ GYAKORLAT
Előadó: Kurusa Tamás termelési vezérigazgató-helyettes, Hód-Mezőgazda Zrt.
Tematika: Fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés olyan közös célokat határozzon meg, amelyek elérhetők, és figyelembe veszik az ágazatok lehetőségeit, a térségi adottságokat és a korlátokat is. A tanösvény célja számunkra az, hogy bemutassa a kapcsolatot, mely a két ágazatot összeköti, és a talajt, a termőföldet, amely a rendelkezésünkre áll.
2. TALAJTAN – INTERAKTÍV TALAJSZELVÉNY
Előadó: Dr. Hupuczi Júlia főiskolai docens, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet
Tematika: Mivel mezőgazdasági területeinknek csak kis százalékát tudjuk öntözni, ezért nagyon felértékelődik a talajok nedvességmegőrző képességének vizsgálata, javítása. Fontos feladat a talajépítő eljárások kutatása, hiszen a biológiailag diverz és egészséges termőtalaj képezi a termésbiztonság alapját.
3. TALAJBIOLÓGIA – SZERVESANYAG GAZDÁLKODÁS
Előadó: Dr. Varga Sándor szakmai vezető és Simkó Attila laborvezető a Phylazonit Kft. részéről
Tematika: Termékeny talajról abban az esetben beszélhetünk, ha rendelkezik elegendő szerves anyaggal, stabil talajszerkezettel és nem utolsó sorban aktív talajélettel. A talajélet károsodásával annak szerkezetépítő hatását veszítjük el, mint ahogy szerves anyag nélkül nem tudjuk optimális szinten tartani a hasznos mikroorganizmusokat sem. E három tényező szorosan összefügg: ha bármelyik sérül, a másik kettő is sérül.
4. TALAJMŰVELÉS – MEGFELELŐ AGROTECHNIKA
Előadó: Gyurik Bence – HORSCH termékmenedzser, Axiál Kft.
Tematika: A szerkezeti degradáció, melyet sok esetben a túlművelés okoz, csak több évi munkával fordítható vissza. Elsőként a kevesebb menetszám elérése a fontos a talajtömörödésének mérséklésére, valamint egyes területeken a forgatásos, mélyművelés elhagyását is számba kell venni, hogy megakadályozzuk a talaj nedvességvesztését. Kiemelt jelentősége van továbbá a szervesanyag pótlásának is, de leginkább annak, hogy ismerjük meg talajainkat, tudatosan tervezzük meg munkaműveleteinket és állítsuk össze gépparkunkat úgy, hogy megfelelő időben, helyen éljünk a technológia adta lehetőségekkel.
5. NÖVÉNYÉLETTAN –ÉLMÉNYSZERŰ NÖVÉNYBIOLÓGIA
Előadó: Dr. Parádi István ügyvezető igazgató, ExperiPlant Kft.
az ELTE TTK Biológiai Intézet Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa
Tematika: Olyan alapvető növényélettani ismereteket mutatunk be, amelyek a különböző stresszhatásokra és kezelésekre adott növényi válaszok értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók és döntéshozók értsék és alkalmazni tudják a növényélettani fogalmakat és a növények növekedését, fejlődését és anyagcseréjét szabályozó legfontosabb folyamatokat. A növényélettan ismerete gyorsabb és pontosabb döntésekhez, és a kezelések és művelési folyamatok sikeresebb kiválasztásához járulhat hozzá.
6. NÖVÉNYEGÉSZSÉG – NÖVÉNYI TELJESÍTŐKÉPESSÉG
Előadó: Szabó István üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft Növényegészség Üzletág
Tematika: A növényekben meglévő genetikai potenciált úgy tudjuk leginkább kihasználni, hogy biztosítjuk a növények egészségét, azaz a maximális teljesítőképességi állapotát. A növényegészség ápolására szolgálnak a különféle biostimulátor (növény- és talajkondicionáló) készítmények, amelyek csoportosításával, hatásmódjával és okszerű felhasználásával szeretnénk megismertetni a vendégeket. Foglalkozunk a növényeket érő különböző stressz hatásokkal (pl. aszály, fagy), és az azok elleni védekezés lehetőségeivel.
7. TAKARMÁNY GAZDÁLKODÁS – TAKARMÁNYMINŐSÍTÉS ÉS SZAKTANÁCSADÁS
Előadó: Dr. Orosz Szilvia címzetes egyetemi docens, takarmányozási igazgató, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., Takarmányozási Igazgatóság
Tematika: Az öntözőberendezések telepítése előtt és mellett van más lehetőség is a klímaváltozás okozta nehézségek mérséklésére a tömegtakarmány-bázis szempontjából. Ezen új, komplex szemlélet elterjedéséhez szükséges az ismeretterjesztés és felvilágosítás, a korszerű ismeretek, az új tudományos eredmények és technológiák megismertetése a gyakorló szakemberekkel. A Tanösvény ezen állomásán az új szemlélet rendszerszintű bemutatása történik, szilázs- és szénamintákkal kiegészítve.
Így látta a MÁSZ ügyvezetője a jubileumi programot:
Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője arról írt a Magyar állattenyésztők Lapja hasábjain, hogy
“Szép kerek évfordulót ünnepeltünk Hódmezővásárhelyen. A 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, vagy ahogyan mi állattenyésztők magunk között hívjuk: AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOK, méltó volt a jubileumhoz. 1993 szilveszterén három kolléga és barát, Egyed Béla, Újvári Tibor és Fekete Balázs nem csak nagyot álmodott, de azt meg is valósították, és beírták magukat a magyar állattenyésztés történetébe.
Kellettek persze ehhez az állattenyésztők is és kellett az összefogás. Henry Ford azt mondta: az összefogás csak a kezdet. A sikert az együttműködés és a közös munka hozza meg. Hódmezővásárhelyen mindez megvolt, megvan, és reméljük, még sokáig meg is lesz.
Köszönet és profizmus
Köszönettel tartozunk az alapítóknak éppúgy, mint a Hódmezőgazda Zrt. tulajdonosainak, a Harsányi családnak, Antal Gábor vezérigazgatónak és csapatának azért, hogy a kiállítás csodaszép helyszínén immár három évtizede meg tudjuk valósítani közös álmunkat, és be tudjuk mutatni országnak, világnak a legszebb tenyészállatainkat. Az itt kapott elismerésnek presztízse van, hiszen ezen a kiállításon mindig átlag feletti a színvonal.
A profizmus és a szív diadala is az Állattenyésztési Napok, amitől a rendezvénynek olyan pozitív a kisugárzása, ahol még a nehéz gazdasági körülmények ellenére is mindig jó hangulat, és bizakodás jellemzi a résztvevőket. Eddig még sohasem volt két egyforma kiállítás, a szervezők mindig kitaláltak valami újat. Ettől is olyan egyedi, amihez hasonlót máshol nem látunk.
A magyar állattenyésztés kitörési pontja az lehet, hogy a legújabb technológiákat alkalmazva egyedi, kiváló minőségű termékeket állítunk elő. Az országunk mérete miatt nekünk nem a tömegtermelésben kell versenyezni, a minél többet, minél olcsóbban elv mentén!
A magyar élelmiszer ne a legolcsóbb legyen! Megfizethető legyen, és emellett a legjobb, a legízletesebb, a legegészségesebb, és a leginkább környezetkímélőbb módon legyen előállítva magyar genetikára, itt tenyésztett állatokra alapozva – fogalmazott.
Közös felelősségünk, hogy ezek a genetikai alapok jó kezekben maradjanak, hogy az emberek, a fogyasztók bízzanak a magyar állattenyésztőkben, keressék azokat a termékeket, amiket ez az ágazat előállít. A bizalomépítésre is kiváló lehetőség volt ez a kiállítás. Találkozzunk jövőre is Hódmezővásárhelyen, már most írjuk be a naptárunkba: 2024. április 25–27-ét – írta Dr. Wagenhoffer Zsombor.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport
Cikkünk végén három videót is ajánlunk, melyet a Kurca Televízió csapata készített:
XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hódmezővásárhely 2023 1. rész
XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hódmezővásárhely 2023 2. rész
XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Hódmezővásárhely 2023 3. rész
