„Ökológiai gazdálkodás – hogyan tovább?” címmel rendezte meg a Szári Szántóföldi Szakmai Nap programját az ÖMKi, immár harmadszor. A 2023. június 21-én, a Csoroszlya Farmon tartott eseményen közel 80 gazda, feldolgozóiparban dolgozó szakember, szaktanácsadó és érdeklődő volt ott. A szakmai témák mellett a martonvásári ATK MGI Agrártudományi Kutatóközponttal együttműködésben megvalósult közös kísérleteket, az ÖMKi-VSZT-Nébih öko őszi kalászos posztregisztrációs fajtakísérletet, az ökológiai nemesítési tevékenységeiket és a nemesített gabonák fajtakísérleteit is bemutatták a résztvevőknek.
Az „Ökológiai gazdálkodás – hogyan tovább?” címet viselő Szakmai Nap programja szántóföldi szakmai bemutatóval kezdődött. Mikó Péter, a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont osztályvezetője és Bencze Szilvia, az ÖMKi vezető kutatója mutatták be a kisparcellás búza és tönköly fajtakísérletet, az ősgabona fajtateszteket és a részvételi nemesítési program populációit. Az ÖMKi anyagát szemléztük.
Folytatás a Csoroszlya Farmon
A terepi szemlét követően a vendégek visszatértek a szakmai program helyszínére, a Fejér vármegyei Csoroszlya Farmra, ahol tönkéből és alakorból készült kekszeket kóstolhattak.
Allacherné Szépkuthy Katalin előadásával folytatódott a program „Válságról válságra – mi várható az európai öko élelmiszerek piacán?” címmel. Az ÖMKi vezető szaktanácsadója összefoglalta az ökológiai szántóföldi gazdálkodás jelenlegi helyzetét, mind globális, mind hazai tekintetben, emellett érintette az Ukrajnában zajló háború okozta válság ökológiai termelésre és értékesítésre gyakorolt hatásait. Előadása második felében kitért a talajmegújító (regeneratív) gazdálkodás fő szempontjaira és lehetőségeire is.
Mikó Péter a szántóföldi program során bemutatott ÖMKi-VSZT-NÉBIH öko kisparcellás posztregisztrációs fajtatesztek és az ATK részvételi kutatások előző két évének kutatási eredményeiről számolt be.
Ezt követően „Részvételi nemesítés az ÖMKi-ben – ahogy a gazda szereti” című előadásában Bencze Szilvia mutatta be a gazdák részvételével megvalósult nemesítési tevékenységeiket. Az ÖMKi kutatója előadásában felvázolta a hagyományos és a részvételi nemesítés különbségeit, az ökológiai heterogén szaporítóanyagok előnyeit és bemutatta a gazdák bekapcsolódási lehetőségeit a részvételi nemesítés gyakorlatába.
Fekete Anna Katalin részletes elemzésekkel színesített bemutatójában számolt be az ÖMKi kutatási eredményeiről „Ősbúzák kontra modern búzák – mi az igazság?” címmel. Előadásában az ősgabonákat hasonlította össze a modern búzafajokkal, kitérve a termesztési tulajdonságaikra, hozamukra, minőségi paramétereikre és a releváns növényvédelmi kérdésekre. Prezentációjában az idei tapasztalatok mellett az elmúlt négy év kisparcellás és on-farm kísérleteinek eredményeiről is számot adott.
Táplálkozás és ősbúzák is a programok között
Az ősbúzák témakörét folytatva, Szira Fruzsina moderálásával, egy műhelymunka keretében a pelyvás gabonák fajtaválasztási kérdései és a tájfajták kerültek fókuszba, a közönség bevonásával.
A nagy érdeklődéssel kísért előadások sorát Györéné Kis Gyöngyi zárta. Ismertette az alakor és a tönke táplálkozási jelentőségét, az ősbúzákban rejlő beltartalmi értékeket. Ezt követően bemutatta az ÖMKi elmúlt három évében végzett ősbúza termékpálya fejlesztési munkákat, kiemelve a tájfajta alakor- és tönke lisztek, teljes kiőrlésű alakor és tönke tészták, kenyér és pékáru készítési lehetőségeket, valamint a növényi tejhelyettesítő ősbúza italok és fermentált termékek új irányvonalát.
Átfogó képet adtak az ősbúzák lehetséges felhasználási területeiről, kiderült, hogy mindkét ősbúza egyaránt alkalmazható szemes formában (pl. növényi tej-, joghurt- vagy sajt helyettesítő készítmények, gersli, extrudált termékek, pehely vagy müzli, gabona kolbász, sör, sörpárlat), illetve őrleményként (pl. liszt, dara, pékáru, tészta, keksz) és zöld növényi részként (pl. csíra, ősbúzafűlé) való felhasználásra is.
Az előadást megfűszerezte a nemrég elkészült ősbúza receptgyűjtemény bemutatása, melyhez a felhasznált alakor és tönke tájfajta alapanyagok az ÖMKi kísérleteiből származtak. A 44 receptből készült összeállítás hasznos útmutatóként szolgálhat minden kísérletező kedvű, ősi érték- és ízvilágot megismerni és megtartani vágyó érdeklődőnek, aki tönke és alakor alapanyagokból szeretne sütni, főzni vagy éppen ősbúza italt, esetleg fagylaltot szeretne készíteni.
A szakmai hozzászólásokat és kérdéseket követően az ÖMKi kollégái a Panelpék kézműves pékség által készített ősbúza kenyerekkel, és igazán különleges desszertekkel, tönke és alakor piskóták kóstolójával egybekötött ebéddel várták a vendégeket.
Folytatás és támogatás
A Szári Szántóföldi Szakmai Nap programját a házigazda, a Csoroszlya Farm tulajdonosa, Nobilis Ágoston zárta, aki bemutatta a gazdaságot és egy malomlátogatásra is meghívta a résztvevőket.
A már hagyományt teremtett, a sorban harmadik Szári Szántóföldi Szakmai Nap idei programja is elnyerte a résztvevők tetszését, és sokan jelezték, hogy a jövőben is örömmel vesznek részt az ÖMKi által szervezett szakmai programokon – írták.
Az esemény megrendezését a DIVINFOOD projekt támogatta, amely az Európai Bizottság Horizon2020 programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt. A támogatási megállapodás száma: 101000383
A rendezvény az Európai Unió LiveSeeding projektjének támogatásával valósult meg, amely az Európai Bizottság Horizont Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt. A támogatási megállapodás száma: 101059872
