Magyarországon a negyedik legtöbbet fogyasztott élelem a burgonya. Cikkünkből kiderül, mekkora területen termelünk burgonyát, melyek a leggyakoribb fajták és néhány érdekességről is olvashat!
Burgonyatermesztés hazánkban
Hazánk burgonyatermő területe a környező országokhoz képest elhanyagolható, összesen 22 ezer hektár körül mozog (példaként említsük meg, hogy Romániában is 228 ezer hektáron folyik burgonyatermesztés…). Éves szinten egy magyar ember átlagosan 60 kilogramm burgonyát fogyaszt el, így némi utánaszámolást követően látszik, hogy még ez a csekély termőterület is képes fedezni hazánk teljes burgonyaszükségletét. A legjobb termőterületek a Duna-Tisza közén, a Nyírségben és a Belső-Somogyban találhatóak meg.
| Növényismeret |
| A burgonya (Solanum tuberosum) Peru és Chile hegyvidéki területeiről származik. Európába az 1540-es évek környékén került be, a 16-17. században már elterjedt Afrikában és Ázsiában is. Ez a legfontosabb olyan termesztett növényünk, amely nem gabonaféle. A burgonya egy egy éves termesztésű, lágy szárú növény, amely a föld alatt hozza az étkezésre alkalmas gumóit. Sokan nem tudják, de a burgonya egy egészséges zöldség. Szénhidrát-keményítő-tartalma mellett C-, B1-, B2-, B6- és A-vitamint is tartalmaz, magas a káliumtartalma, amely a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában játszik szerepet. |
Termesztett burgonyafajták és azok felhasználása
Régen nem volt sok burgonyafajta, de ez mára megváltozott. Több ezer fajta található meg szerte a világon, melyeket élelmezési célokra termesztenek.
Egyre gyakrabban látni a boltok polcain, hogy betűkkel (A;B;C) jelölik a burgonyák kategóriáit. A jelölések jelentése:
- ,,A”-kategória: alacsony keményítőtartalommal rendelkezik, főzés során nem esik szét. Legismertebb, Magyarországon termelt fajták: Somogyi sárga kifli, Cherie.
- ,,B”- kategória: közepes keményítőtartalmú, nagyobb darabokra vágva sem fől szét. Legismertebb, Magyarországon termelt fajták: Desirée, Pannónia, Fabiola, Kondor, Laura, Red Scarlett.
- ,,C” – kategória: nem bírják a főzést, könnyen szétfőnek, inkább sütésre használjuk. Legismertebb, Magyarországon termelt fajták: Agria, White Lady.
Érdekes burgonyafajták
Ma már nem csak a szokványos burgonyafajtákat lehet megvásárolni, vagy termeszteni, számtalan olyan burgonyafajtát ismerünk, amelyek hétköznapi emberek számára úgy tűnhet, hogy génmódosított, mesterségesen színezett burgonyák. Pedig ez nem így van. A színes burgonyafajták is nemesítés útján jöttek létre, sőt, ízük sem sokban különbözik a ’sima’ burgonyától.
Az alábbiakban néhány különleges burgonyafajtát fogunk bemutatni:
Skót-felföldi vörös: ezt a burgonyát az 1850-es évektől termesztik Skóciában, de önálló fajtaként csak 1936-tól tartják számon. Nagyméretű, megnyúlt-tojásdad alakú gumókat nevel. Húsa világos-bordó, a héj alatt jellegzetes fehér sáv található. Húsa könnyen szétfő, így pürének ideális. Nem mellesleg, a piros burgonyapüré nagyon jól néz ki!
Svájci kék: hivatalos neve Blaue St. Galler. 2007-től szerepel a fajtalistán. Tudatos nemesítőmunka eredményeként jött létre ez a lila húsú burgonya. Nagyméretű, megnyúlt hengeres gumói nem főnek szét és sütéshez is kiválóak. Egy svájci chipsgyártó cég készít ebből a burgonyából chipset, de később több ország is elkezdett chipset gyártani belőle.
Svéd kék: először Angliába került be a 19. században, majd később innen terjedt el a skandináv országokba. Svédországban, Finnországban és Dániában nagyobb területeken is termesztik ezt a dekoratív burgonyafajtát. Közepes, vagy nagy gumókat nevel, melyek kissé szögletes alakúak.
Maja hajnal: ezt a burgonyát egy Skót kutatóintézetnek köszönhetjük. Közepes méretű, hosszúkás- lekerekített krumplikat nevel, melyek sárga színűek. Különlegessége, hogy sokkal gyorsabban megfő, mint a többi burgonyafajta, így párolásra is ideális.
Forrás: lilaburgonya.hu, haszonagrar.hu
