Még nagyon sok felfedezésre váró dolog van. Ez a véleménye sok szakértőnek, aki a sertéstakarmányok szemcseméretét tanulmányozza. Bár már sok kutatás folyt annak kiderítésére, hogy létezik-e olyan szemcseméret, amelyet hengeres vagy kalapácsos malomban érnek el, és amely optimális a sertések teljesítménye szempontjából. A szemcseméret a baromfi teljesítményét is befolyásolja.
A hollandiai Wageningeni Egyetem szakértői szerint több oka is lehet annak, hogy az őrölt szemcseméretek tartománya miért eredményezhet ellentmondásos hatást a sertések teljesítményére és a gyomor egészségére.
Nem biztos, hogy egyenletes a tápanyagtartalom-eloszlás
Egy 2021 novemberében megjelent tanulmányban azt feltételezték, hogy a különböző méretű szemcsék tápanyagtartalom-eloszlása nem biztos, hogy egyenletes. Azt is megjegyezték, hogy a különböző méretű részecskék jellemzői eltérhetnek. Ez eltérő emészthetőségi szintekhez és a sertések teljesítményére és bélrendszeri egészségére gyakorolt pozitív vagy negatív hatásokhoz vezethet.
A kalapácsos őrlésű kukorica- és szójalisztre vonatkozó vizsgálatukban azt találták, hogy a tápanyag-összetétel, az anyagok fizikai jellemzői és az emészthetőség a különböző szemcseméretű frakciók között változik. És mivel ezeket a különbségeket találták, a tápanyagok magasabb emészthetőségének elérése érdekében az alapanyagok meghatározott méretosztályokba történő őrlése elvégezhető.
A pellet részecskemérete
Fontos a pelletált takarmányok szerepe, amelyeket világszerte számos országban használnak, és amelyek Hollandiában az egyetlen sertéstakarmánytípusnak számítanak. A pelletekben a szemcseméret már nagyon finom, hogy jobb tápanyag-hasznosítást érjenek el. A pelletálási folyamat ezen felül még tovább csökkenti a szemcseméretet a pellet belsejében.
Mivel a pellet magas energiatartalmú, ezért kevesebbre van szükség belőle, mint más típusú cefretakarmányokból. Ezen túlmenően számos rost- és élelmiszeripari melléktermék áll itt rendelkezésre. Ezek a szemcseméret-csökkentés miatt növelik a tápanyag-felhasználást, ha pelletben etetik őket, mint például a szójahéj, a DDGS és a cukorrépapép. A pelletek használata esetén pedig kevesebb por és kevesebb hulladék keletkezik a gazdaság szintjén is, ezért gondosan kell kezelni őket a lebomlás megelőzése érdekében.
Gyomorfekély a sertéseknél és a kis szemcseméretű pellet
Fransesc Molist, a Schothorst Feed Research k+f menedzsere szerint világszerte ismert, hogy a finomra őrölt, nagyon kis szemcseméretű takarmányokkal etetett sertéseknél nagyobb a gyomorfekély kockázata.
„Megállapítottuk, hogy ez nagy valószínűséggel azért van, mert a finomabb részecskék gyorsabban távoznak a gyomorból, mint a nagyobbak” – mondja. „Ez azt eredményezi, hogy a pH alacsonyabb a gyomor egy részében, ahol a sósav leronthatja a már meglévő bélsérüléseket, amelyeket például az elválasztási stressz okozott.” Jó megoldás tehát a szerkezet arányának növelése a durva szemcsék felhasználásával a takarmányban, akár pelletált, akár nem pelletált.
Durva összetevők: inert rostok
Csak egy összetevőnek kell durva formában lennie, és ennek az összetevőnek inert rostnak kell lennie. Az inert rostok energiaszegények, ezért emészthetőségük alapvetően lényegtelen, és nincs értelme kisebb szemcsékre őrölni őket.
Az inert rostok közé tartozik a zabhéj, a búzaszalma, a napraforgóhéj és az árpamagliszt. A többi összetevőt a lehető legfinomabbra lehet őrölni az emészthetőségük maximalizálása érdekében. Ezzel az átfogó stratégiával mind a bélrendszer egészsége, mind a sertések teljesítménye javítható. Molist arról számol be, hogy körülbelül 3 évvel ezelőtt kezdődően „néhány hollandiai vállalat a nagyobb hengerlisztszemcséket nagyon apró kalapácsmalomszemcsékkel keveri, amelyek aztán a pelletgyártásba kerülnek”.
A durva szemcsék takarmányhoz való hozzáadásának előnyei
A kanadai Ontario állambeli Guelph Egyetem kutatói szerint a takarmányhoz való durva szemcsék hozzáadásának más lehetséges előnyei is vannak. Nemrégiben az All About Feed című szaklapban megjegyezték: lehetséges, hogy a durva szemcseméretű takarmány elősegítheti a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumpopulációk növekedését. Így hozzájárulhat a gyomor-bélrendszer egészségéhez azáltal, hogy megakadályozza a káros baktériumok, például a Salmonella spp. és az E. coli szaporodását és/vagy virulenciáját.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „általában a meglévő szakirodalom alapján a finomabb részecskék (<0,4 mm) mennyiségének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie a gyomor-bélrendszer egészségére gyakorolt negatív hatás miatt.
A legdurvább frakciók (>1,6 mm) minimális mennyiségére van szükségünk a gyomor visszatartásának és az optimális átjutási sebességnek a növeléséhez. A sertés emésztőrendszere számára optimálisnak tartott közepes méretű részecskék (>0,5 és <1,6 mm) arányának a lehető legmagasabbnak kell lennie”.
A takarmány szerkezetének nyomon követése
A takarmányszerkezet nyomon követése érdekében „a száraz szitálás a cefrees takarmányok pelletálása előtt működhet. De ahhoz, hogy tudjuk, mit esznek a sertések, a szemcseméret értékelésére a nedves szitálás a legmegfelelőbb módszer” – mondja Molist. „A második módszer költségesebb és munkaigényesebb, ezért a takarmánygyárak a pelletálás előtt a száraz szitálást szeretnék alkalmazni. Meg kell azonban vizsgálni, hogy a pelletálás mennyire csökkenti és módosítja a durva őrléssel létrehozott durvább szemcsék méretét és alakját.”
A tápanyagsűrűség növelése
Lehetőség van arra is, hogy a takarmány tápanyagsűrűségét módosított extrudálási eljárással (magas hőmérsékletet igénylő expanderrel) növeljék. A teljes takarmányt vagy csak egy részét, például a gabonaféléket vagy a kukoricát lehet expanziónak alávetni, hogy a bennük lévő keményítő nagyobb emészthetőségét érjük el.
Koncentrált rostos anyag
Egy másik lehetőség, hogy a pelletált takarmányokba „koncentrált rostos anyagot” is beletesznek, de ehhez még több kutatásra van szükség. „A sertések esetében egyre inkább azt látjuk, hogy a rostot be kell építeni az étrendbe” – mondja Molist. „10 évvel ezelőtt csak keményítő, zsír és fehérje volt a sertések étrendjében, és a rostot emésztésellenes anyagnak tekintették. De az elvégzett kutatások során láttuk, hogy a rostok módosíthatják az emésztőgomba fizikai-kémiai jellemzőit, és javíthatják a bél egészségét és a teljesítményt. Az alacsony fermentációjú, úgynevezett inert rostok, amelyek növelhetik a bélben a tranzitidőt – ez különösen a fiatal sertéseknél pozitív, ahol túl sok a fermentáció – kapcsolatban állnak az elválasztás utáni hasmenéssel”.
(Forrás: allaboutfeed.net)
