Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében is megjelent 2021. elején a madárinfluenza. Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos a témával kapcsolatban elmondta, hogy az érintett telephelyeken sikerült lokalizálni a betegséget. Az afrikai sertéspestisről is beszélt: kijelentette, hogy házisertésben és nagy létszámú állattartó telepeken sem mutatták még ki a vírust. A szakember további, az állattartók számára fontos témákat is érintett a vele készített interjúban.
Az Index beszélgetett Dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal, a szakemberrel készült interjút szemléztük.
Újabban minden évben gondot okoz a madárinfluenza. Mi ennek az oka?
Az elmúlt hónapokban Európában több helyen megjelent a madárinfluenza H5N8 szerotípusa, amely egy nagy fertőzőképességű madárinfluenza-vírus, és a vándorló madarak hozták vissza Európába. Ez a vírustörzs jelent meg Magyarországon is: először Komárom-Esztergom megyében, majd Bács-Kiskun megyében.
Ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon is terjed a madárinfluenza?
Ezt a két járványkitörést regisztráltuk eddig, azaz ebben a két állományban találtuk meg a vírust. Az azonnal elrendelt intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a betegség ne terjedjen tovább. Ugyanakkor az időjárási körülmények, valamint a vándorló madarak vonulása miatt nagyon nagy a kockázata annak, hogy újabb helyeken is megjelenik a madárinfluenza. Egyelőre sikerült lokalizálni a két telephelyen a betegséget. Ebből adódóan nem jelenthető ki, hogy terjedne a madárinfluenza, mert két külön, egymással össze nem függő járványkitörésről van szó. Azonban a betegség máshol is előfordulhat.
Mennyi pénzt fordítottak tavaly kártalanításra, és mennyi kényszervágás volt?
2020. januárjában, illetve tavasszal, kora nyáron volt jelen Magyarországon a madárinfluenza-járvány. 14 milliárd forint volt az a kártalanítási összeg, amelyet az állományok felszámolása miatt kellett kifizetni az állattartóknak. A védekezés során az érintett területen csaknem 5 millió madár leölésére, levágására került sor. Ebből körülbelül 1,1 millió nem tényleges járványkitörés miatt, hanem megelőzési célból történt.
Mennyire érinti ez az exportot?
Minden esetben, amikor megjelenik egy bejelentendő állatbetegség, például a madárinfluenza, vagy az afrikai sertéspestis egy országban, korlátozó intézkedések lépnek életbe, amit a nemzeti hatóság rendel el. A korlátozások következménye, hogy a kereskedelmi partnerek, a harmadik országok is szigorítanak. Vannak olyan államok, amelyek a teljes országból tiltják az adott áru vagy élő állat kereskedelmét, és vannak olyanok is, amelyek használják az úgynevezett regionalizáció elvét. Ilyenkor csak a betegséggel, a járványügyi intézkedésekkel érintett terület kerül korlátozás alá. A legnagyobb problémát az ázsiai piacok elvesztése jelenti, ahol vannak olyan államok, amelyek még nem alkalmazzák a regionalizációt.
A Nébih honlapján elérhető egy térkép, amelyen a sertéspestis hazai terjedését mutatja. Maradt egyáltalán olyan terület, ahol nincsen valamilyen korlátozás?
Magyarországon az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományokat érinti, a Nébih térképe valóban jól mutatja, hol van jelen a vírus. A Dunántúl tulajdonképpen – Komárom-Esztergom és Pest megyét leszámítva – mentes a vírustól. Korlátozott területek viszont itt is vannak, hiszen a magas kockázatú terület jóval szélesebb, mint a fertőzött terület.
Háztáji tartásnál, illetve nagyüzemekben nem tapasztaltak fertőzést?
Hazánkban eddig még nem mutattuk ki a sertéspestis vírusát házisertésben. Sem háztáji állományokban, sem nagyüzemi, nagy létszámú állattartó telepeken.
Európában hol tart a járvány terjedése?
A legutóbbi fertőződés Németországban történt, egyelőre ott is csak a vaddisznóállományban mutatták ki a vírust. Ugyanakkor 2, korábban fertőzött ország mentes lett az elmúlt években. Csehországban és Belgiumban sikerült elérni, hogy a vaddisznóállományok mentesüljenek a vírustól. Ebben a két országban egy földrajzilag jól elkülönülő, kis kiterjedésű területen jelent meg a betegség, ami segítette, lehetővé tette a betegség felszámolását, az újbóli mentesség elérését.
A főállatorvossal készített korábbi interjúnkat ezen a hivatkozáson lehet elolvasni:
