A komposztok és felhasználási lehetőségeik

Bár egyre népszerűbbé kezd válni a házikerti komposztálás, és a különböző, akár vásárolt komposztok tudatos használata, mégis érezhető némi bizonytalanság a fogalom körül. Mit nevezünk komposztnak, és milyen típusai vannak? Ezeket a kérdéseket tisztázza az ÖMKi szakmai anyaga. Találkozhatunk a zöldkomposzt, trágyakomposzt, gombakomposzt, sőt, a szennyvíziszap komposzt kifejezésekkel is. Előállítási módjuk és idejük, valamint felhasználási körük is eltérő.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet írta meg, hogy a komposzt biológiailag lebomló anyagok aerob bontásával előállított földszerű anyag. A komposztálódás folyamata során friss szervesanyag mezofil és termofil hőmérsékleti fázison megy keresztül. Ez jelentősen csökkenti a kórokozók és a gyommagvak életképességét, valamint tartós humuszformákban stabilizálódik a szén. A komposztot jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használják.

a komposztok más-más kiinduló anyagokból állnak, így előállítási módjuk és idejük, valamint felhasználási körük is eltérő lehet
a komposztok más-más kiinduló anyagokból állnak, így előállítási módjuk és idejük, valamint felhasználási körük is eltérő lehet

A meghatározás alapján tehát komposzt sokféle anyagból készülhet. Találkozhatunk a zöldkomposzt, trágyakomposzt, gombakomposzt, sőt, a szennyvíziszap komposzt kifejezésekkel is. Ezek a komposztok más-más kiinduló anyagokból állnak, így előállítási módjuk és idejük, valamint felhasználási körük is eltérő lehet.

A legelterjedtebb komposztok és alkalmazási lehetőségeik:

Zöldkomposzt. A leggyakrabban előforduló, és kiskerti körülmények között is előállított komposzt-típus. Alapját a különböző növényi maradványok (nyesedékek, falevelek, gallyak, konyhai zöldhulladék) képezik. Nagy mennyiségben keletkezik zöldkomposzt a települési komposzttelepeken, néha ezt a komposztelőállítási formát ipari előállításnak hívják, holott semmi természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik. A cikk szerint egyszerűen a nagyságrend, a szervezettség és a gépesítés miatt nevezik ipari vagy iparszerű komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel. Ezeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő. A megfelelő érettségű, porhanyós komposzt egyaránt használható tápanyagutánpótlásra az ültetőgödörbe keverve, talajfelszínre terítve, vagy akár palántanevelő közegként is – írták.

Komposztált trágya

Idehaza leggyakrabban a komposztált marhatrágya, vagy marhatrágya komposzt kifejezésekkel találkozhatunk a különböző kertészeti áruházakban elérhető termékek csomagolásán. Ez valójában nem más, mint állati (általában szarvasmarha) trágya és szalma vagy egyéb alomanyag keverékéből készült, aerob bontáson átesett szervesanyag. A komposztált marhatrágya vagy marhatrágya komposzt nem azonos a szárított (majd granulált vagy pelletált) szarvasmarha trágyával. Ez utóbbi csak vízelvonáson esett át, az aerob érésen nem. 

Az állati trágyák esetében különösen fontos az érésidő, ugyanis a friss trágyának jellemzően magas a só-, és ammóniatartalma. Ezáltal megégetheti minden olyan növény gyökerét és szárát, amellyel közvetlenül érintkezik. Komposztálás hiányában a trágyában természetesen előforduló gyommagvak életképesek maradnak, az állat bélrendszeréből származó kórokozók (pl. E. coli baktérium) pedig további veszélyforrást jelenthetnek. A fentiek miatt tehát kiemelten fontos, hogy az állati trágyákat megfelelő ideig érni hagyjuk, és a komposztálódási folyamat alatt átessenek a termofil fázison (mely a komposzthalom 60-70 Celsius fokra történő felmelegedésével jár, ezáltal elpusztítja a nem kívánatos kórokozókat és csökkenti a gyommagvak csírázóképességét). A komposztált állati trágyák kiválóan alkalmasak a magasabb tápanyagigényű növények (pl. Solanaceae család tagjai) fejtrágyájaként alkalmazva – fogalmaztak.

Gombakomposzt

Alapját a gombatermesztés során felhasznált szubsztrát (ami többnyire szalma, búzakorpa, gipsz, lótrágya, baromfitrágya keveréke) adja, ami a gombatermesztés végén, mint melléktermék keletkezik. A termesztett gombák, akár a csiperke, akár a laska, a szubsztrát anyagát részben elbontják, átalakítják, az úgynevezett letermett gomba termőblokkok micéliummal (gombafonalak szövedékével) jól láthatóan erősen átszövetettek. 

A gombakomposzt értékét épp az adja, hogy a komposzt alkotó szervesanyagokban, kötött formában található nitrogén a szervesanyag bomlása után átépült a gombafonalakba, ezek elpusztulása és lebomlása után a keletkező nitrogén formák a növény számára könnyen felvehető tápanyagot jelentenek.

Ezt az anyagot a zöldkomposzthoz és a trágyakomposzthoz hasonlóan megfelelő kezelés és érés után használhatjuk talajaink tápanyagutánpótlására, emellett azok vízmegtartó képességét is jelentősen javítja. Érdemes viszont arra figyelni, hogy letermett laskagomba szubsztrátot csak akkor szabad gyümölcsfák alá teríteni, ha a laskagomba szubsztrátot komposztálták, és kellőképpen felhevült, ellenkező esetben mi magunk fertőzzük meg féltve őrzött gyümölcsfáinkat farontó gombával – közölték.

Szennyvíziszap-komposzt

Az olyan szennyvíziszapot nevezik szennyvíziszap-komposztnak, amelyhez az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen került előállításra. A szennyvíziszap-komposzt tehát összetételét és felhasználási lehetőségeit tekintve is jelentősen eltér a fent említett komposzt-típusoktól. Alapja a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz ülepítése, tisztítása után visszamaradó iszap, melyet szigorú kezelési eljárások betartása mellett, kizárólag erre engedéllyel rendelkező telepek állíthatnak elő. Agráriumban való felhasználása a talajvédelmi hatósággal való együttműködésen alapul. Szennyvíziszap-komposzt ökológiai gazdálkodásban nem használható fel. Bővebb információ a szennyvizek felhasználási lehetőségeiről a NÉBIH oldalán található.  

Vermikomposzt vagy gilisztakomposzt

A komposztok egy speciális esete a gilisztakomposzt, vagy gilisztahumusz, melynek előállítása földi-, vagy trágyagiliszták aktív közreműködésével történik. A vermikomposztálás során az epigeikus (a talajfelszín közvetlen közelében élő) gilisztafajok elfogyasztják a szervesanyagot, amit tápanyagban gazdag humifikált szerves trágyává alakítanak át (Yadav és Madan, 2013). Legtöbbször a vörös giliszta (Eisenia fetida) fajt használják a vermikomposzt rendszerekben.

A vermikomposztálási folyamat során az állatok a nyersanyag szubsztrátot szájszervükkel először kisebb darabokra őrölik, ezzel apróbb részecskéket képezve, és növelve a felületet.

Az anyagra tovább hat a gilisztabél mikrobiális flórája és az emésztőenzimek, így finom szemcsés termék jön létre, amely további jótékony tápanyagokkal és mikroflórával gazdagodik. Ezeken a fizikai és biokémiai mechanizmusokon kívül a giliszták mozgásuk során a levegőztetést is elősegítik, így hozzájárulnak az anyag egyenletes keveredéséhez. A vermikomposztálás az egyik legkiválóbb szervesanyag-újrahasznosítási lehetőség, ami a konyhai hulladékok (pl. hámozási maradék) hasznosításában is segít. A gilisztakomposzt edények házi előállítása egyszerű, akár néhány műanyag vödör segítségével is megvalósítható, az anyag felhasználása előtt pedig további kezelésre nincs szükség.A komposztálás folyamatairól és további gyakorlati tudnivalókról bővebben a Best4Soil talajvédelmi projekt videóiból lehet tájékozódni. Az ÖMKi 2021. októberi workshopján külföldi és hazai szakemberek tartottak előadást a komposztok hasznosságáról, az erről készült videók az ÖMKi YouTube lejátszási listáján tekinthetők meg.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mi kerüljön a komposztba? Egyre népszerűbb a kerti hulladékok otthoni feldolgozása, a komposztálás. Mind többen jönnek rá, hogy nem kell feltétlenül megszabadulni, zsákokba, ku...
A komposzthalmot nemcsak rakni, bontani is kell Kétféle kertészkedő van: aki komposztál, és aki szemétnek nézi az aranyat érő kerti (és konyhai) hulladékot. A komposztálás a szelektív hulladékgyűjté...
Tehéntrágyából készül a jövő étkészlete Tehéntrágyából gyártanak használati tárgyakat, állítanak elő villamos energiát és álmodtak meg egy múzeumot Olaszországban. Az ötletgazdák célja, hogy...
Népszerű cipőgyártó kukoricából gyártaná a lábbeli... A cipők – bár divatosak és hasznosak – sok káros anyagot tartalmaznak. Elsősorban a talprészük az, ami kőolaj származékokból készül, ezért elhasználód...
Kátyúzzunk disznóürülékkel Ki ne bosszankodott volna a sok kátyú miatt, ami a magyar utakra kiváltképp jellemző? Drága az aszfalt – mondják sokan -, ezért vannak ilyen állapotba...
Hogy örömünket leljük a hígtrágya rendszerben... Magyarországon is érvényesek olyan környezetvédelmi rendelkezések, amelyeket az állattartók kötelesek figyelembe venni és korszerűsíteni telepeik trág...