Magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik halnak mekkora a jelentősége a tengeri életközösségben. Az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik. Ezt a halászati kvóta megállapításakor lenne fontos figyelembe venni. Japánban például már elindult egy olyan applikáció, amely segítségével egy szusi étteremben kiválaszthatjuk azt a fogást, amelynek elfogyasztása a leginkább fenntartható.
A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legfontosabb ökológiai problémája. A nemzetközi együttműködés célja, hogy olyan halak fogyasztását szorgalmazza, amelyek hiánya a lehető legkevésbé árt az ökoszisztémának, vagyis amelyek a táplálék-hálózatban betöltött szerepükből kiindulva kevésbé hatnak a többi fajra – olvasható az MTA Ökológiai Kutatóközpont közleményében.
Az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatója, Jordán Ferenc és csoportja által kidolgozott módszerek nem kizárólag halakra és tengeri halászatra alkalmazhatóak. A fajok fontosságának kutatása továbbá hozzájárulhat a rendszerszemléletű természetvédelem megalapozásához is. Ez a megközelítési mód az egyes fajokat főként egy közösség részeinek tekinti. Jordán Ferenc a legmodernebb informatikai big data módszereket alkalmazza ökológiai kutatásaiban. Fő területe az ökológiai rendszermodellek elemzése például a hálózatelemzés segítségével.
Kiderül, az összkép szempontjából melyik halak fontosabbak
Egy összetett dinamikai rendszer egyes elemeit kivehetjük úgy, hogy a rendszer ne boruljon fel. Mások hiánya viszont a rendszer felbomlásához vezet. Eszerint vannak fontosabb és kevésbé fontos fajok. Ha pedig nem védhetjük valamennyit, akkor azokra kell helyezni a védelem hangsúlyát, amelyek a rendszer szempontjából fontosabbak, mint a kevésbé jelentősek – írják. Szerintük nemcsak a vörös listás (kihalástól veszélyeztetett) fajokat kell védeni, hanem akár olyanokat is, amelyekből adott esetben sok van, mégis megállapítható, hogy a teljes rendszer szempontjából kulcsfontosságúak. Az Ökológiai Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia egyik legnagyobb intézménye, amelyhez 3 intézet tartozik 300 munkatárssal.
A balatoni limnológiai intézet korábbi kutatásáról ebben a cikkünkben olvashat:
68-féle gyógyszermaradvány bárhol megtalálható a Balatonban
