Hetek óta téma a mezőgazdasági berkekben az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA). Míg eddig úgy tűnt, hazánk kitart a GMO növények ellen hirdetett harcban, most mégis elfogadtuk a CETA-t. Ennek pedig várhatóan sok gazda ihatja meg a levét, kizárólag a nagyobb cégek nyerhetnek vele.
A sajtó eddig nem nagyon foglalkozott a kérdéssel, a szabadkereskedelmi egyezmény aláírása is csak mellékes információként jelent meg a médiumokban. Pedig sokak szerint a CETA bevezetése a magyar gazdák számára egyenlő lesz a pokollal.
| Miről szól a CETA? |
| A terv szerint lebontják az akadályokat az áruk, a szolgáltatások és a tőke előtt Európa és Kanada között, és összehangolják a két ország szabályozásait, ami sok előnyt hordoz magában. Az Európai Bizottság szerint a piacnyitás miatt felgyorsulhat az európai növekedés, új munkahelyek jönnek majd létre, csökkennek az árak, az uniós cégek jó nagy profitot csinálhatnak Kanadában, a kanadaiak meg befektethetnek nálunk. |
Ám a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény hatására ugyanis hazánkba kerülhetnek többek között génmanipulált növények, egészséget károsító vegyi anyagok és hormonkezelt húsok is. A CETA aláírásával szakértők szerint azt kommunikáljuk, hogy a fent említett áruk bejöhetnek Magyarországra.
Amennyiben csak erről szólna az egyezmény, az aláírása valóban baklövés lenne, de mint mindig, így ebben az esetben is vannak olyan pozitív következmények is, amik árnyalják a képet. A kérdés már csak az, ki profitál majd ebből?
Az Európai Unió szerint ezzel a döntéssel mindenki jól jár. Szabadon áramolhat így Kanada és az EU között az élelmiszer. Ez azért lehet előnyös, mert amit Kanada képes megtermelni, de az Unió nem, azt olcsóbban megkaphatjuk és ez fordítva is igaz. Az unió felfogása szerint ezért nem érdemes önellátásra berendezkedni, sokkal olcsóbb megoldás a szabadkereskedelem.
A másik fő érv a CETA mellett, hogy hatására nagyobb lehet a piaci verseny a cégek között. Ebből adódik, hogy az árak alacsonyabbak lehetnek a verseny miatt, ez pedig a fogyasztóknak jelentene pozitív változást.
Mégis miért félhetünk az egyezségtől?
A CETA aláírásával nem jár jól minden ország. Mint minden szabadkereskedelmi egyezmény, így ez is elsősorban azoknak a cégeknek lehet előnyös, amelyek jobb anyagi helyzetben vannak és hatékonyan termelnek és működnek. Megnövekszik a piacuk és így könnyebben csődbe tudják vinni kisebb versenytársaikat. Nem véletlenül húzódoznak a magyar cégek: komoly veszélybe kerülhetnek, ha életbe lép a megállapodás.
Az sem túl előnyös, hogy Kanadában sokkal megengedőbbek a jogszabályok, mint az Európai Unióban, ezért akár GMO-val szennyezett termékek is bekerülhetnek az uniós piacokra. Bár szakértők szerint ettől nem kell tartani, ugyanis a Kanadából az unióba érkező termékeknek meg kell felelniük az Európai Uniós követelményeknek és jogszabályoknak. Így elméletileg GMO-val szennyezett termék sem kerülhet a piacra.
Mindenki döntse hát el, hogy jó-e vagy inkább rossz nekünk a CETA bevezetése. Az azonban tisztán látszik, hogy ha megvalósul, utat enged a TTIP-nek, ami egy ugyan ilyen szabadkereskedelmi megállapodás az Amerikai Egyesült Államokkal. Csak nagyban. Több nagyvállalat, több versenytárs, több csődbe menő gazda…
Forrás: index.hu
