A kormány meg kívánja hosszabbítani az élelmiszerár-stopot – erről először a Portfolio értesült. Forrásaik szerint a legutóbbi kormányülésen már tárgyalták is kérdést, az élelmiszerárak befagyasztása pedig nagy támogatottságot élvez kormányzati körökben. Az árstop jelenleg az év végéig van érvényben, ám a kormány a fogyasztók érdekeire hivatkozva húsvétig fenntartaná. A rendelet meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Még jövő áprilisban is velünk lesz az élelmiszerárstop. Több forrásból is úgy tudni, hogy a jelenleg érvényben lévő árstopot nem szüntetnék meg, hanem legalább húsvétig fenntartanák.
Büntetések, ellenőrzések
Források szerint mindemellett a kormányzat nagyobb büntetéseket és szigorúbb ellenőrzéseket is kilátásba fog helyezni, ugyanis nem tetszik a kabinetnek, hogy egyre drasztikusabb az élelmiszerhiány az árstopos termékek körében.
Pokol, ami van a boltokban, mert már most nagyon spájzolnak az emberek. De a tehén nem fog több tejet adni, mint amennyit eddig adott. A csirkének sem lesz négy melle – mondta az egyik forrás az árstop meghosszabbítása és a durvább ellenőrzések kapcsán.
Vagyis miközben a kereslet egyre fokozódik, a kínálat nem nő, a kereskedőknek ugyanis nem érdekük az elvárt (tavalyi) mennyiségnél többet adni (az elszenvedett veszteség miatt). Kérdés, hogy a beszállítók mit lépnek, vagyis az importőrök, mert bár most rosszabb áron tudják értékesíteni az árstopos termékeket, mint más országokban, most van alkalmuk a piacszerzésre. Már vannak olyan jelek, hogy bizonyos termékekben jobban betör az import.
Olcsóbb az import, mint a magyar
Az egyik forrás szerint emiatt egyre kevésbé fognak tudni magyar termékeket kínálni a kiskereskedelmi láncok, hiszen vannak, akik az importforrásból olcsóbban tudják beszerezni a termékeket. Így az árstop a teljes ellátási láncot veszélybe sodorhatja.
A kiskereskedelmi szektorra rálátó források állítása szerint a hosszabbítással egy dolog garantált: a vártnál magasabb inflációs pálya. Az árstopos termékeken keletkező egyre nagyobb veszteséget ugyanis szétterítik más termékekre.
Az egyik forrás szerint nem világos, hogy miért tartják fenn az árstopot, hiszen a boltok most is szétosztják a veszteséget más termékekre, és amikor majd elengedik az árbefagyasztást, akkor hatalmasat fog nőni az addig árstopos termékek ára is – miközben azoknak a termékeknek nem fogják csökkenteni az árát, amelyekre szétterítették az árbefagyasztás miatti veszteséget. Információink szerint az árstop fenntartásával a kormány célja, hogy kiűzzön egyes kiskereskedelmi multikat az országból (a Portfolio szerint ez már régi szándéka).
A kisboltosok a legnagyobb vesztesek
Eddig azonban úgy tűnik, hogy a kisboltosok a legnagyobb vesztesek. Ők ugyanis azok, amelyek nem bírják a beszerzési árak drasztikus emelkedését, az energiaválságot és az árstopot: az első félévben több mint 2000 kiskereskedelmi egység zárt be. A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a költségek emelkedése, a reálbérek csökkenése, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és az árstop esetleges fennmaradása miként hat majd a vállalatokra, illetve a fogyasztói árakra.
Miközben az árstop fenntartása mellett nehéz közgazdásági érveket találni, eltörlése esetén várható több előny:
minél előbb túllennénk az inflációs csúcson, és konszolidálódna az áremelkedési ütem,
csökkennének az áruhiányok, polchiányok,
nem árasztaná el az országot az olcsó import,
a kiskereskedelmi szektor fellélegezne, és nem kellene a veszteségkompenzáló áremelésekkel foglalkozni,
a kisebb boltokról lekerülne egy olyan teher, ami a működésüket veszélyezteti.
(Forrás: portfolio.hu)
