A fogyasztói reakciók bizonyos fokú aggodalmat mutattak, de a legtöbben még mindig hajlandóak tehéntejet inni. Egy dán tanulmány szerint csak minden ötödik ember nem hajlandó meginni a fejlett tenyésztésből származó spermával tenyésztett tehenekből származó tejet. A Koppenhágai Egyetem Élelmiszer- és Erőforrás Tanszékének professzora, Thomas Lund vezetésével a kutatók keresztmetszeti vizsgálatot végeztek.
A tudósok megkérdezték a fogyasztókat az asszisztált reprodukciós technológiákhoz és a tejelő tehéntenyésztésben alkalmazott genetikai technológiákhoz való általános hozzáállásukról. Megállapították, hogy a résztvevők többsége kritikusan viszonyult a hormonkezeléssel járó tehénnemesítéshez és a klónozott magzatok beültetéséhez.
A tejelő tehéntenyésztési módszerek
Ezután egy vignettakísérlet segítségével azt vizsgálták, hogy a tejfogyasztás elfogadása és hajlandósága változik-e attól függően, hogy a tenyésztők milyen technikát alkalmaznak a tenyésztési munkájuk során, valamint hogy milyen tulajdonságokra ügyelnek, figyelembe véve 5 különböző összetettségű tenyésztési módszert.
A résztvevők véletlenszerűen kaptak személyre szabott tájékoztatást az 5 tenyésztési módszer közül 1 módszerről. A tájékoztatás pontosította, hogy a tejtermelők saját fejlett technológiáinak alkalmazása a gazdaságban a mesterséges megtermékenyítésben használt spermára korlátozódik. Az itt érintett potenciális technológiákat nem a gazdaság szintjén alkalmazzák, hanem a mesterséges megtermékenyítésben használt spermában vannak jelen, mivel a tenyésztők a tehenek és bikák korábbi generációinál használták őket a magasabb genetikai értékű sperma kifejlesztésére.
Az eredmények sokkal kevesebb aggodalmat mutattak a technológiák közvetett használatával kapcsolatban. Csak minden ötödik résztvevő tartotta elfogadhatatlannak a legfejlettebb módszert – a géntechnológiával és klónozással járó tenyésztési módszerekből származó sperma felhasználását.
Az ilyen tenyésztési módszerrel előállított tehenekből származó tej fogyasztásával szembeni ellenérzés szintén szerény volt (18%), és nem sokkal magasabb, mint a természetes megtermékenyítéssel előállított tehénből származó tej fogyasztásával szembeni ellenérzés (10%). A kutatók úgy vélték, hogy a 18%-os arány azért ilyen alacsony, mert az emberek a géntechnológiát a végterméktől távolinak tartják.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a nagy gyakorisággal biotejet fogyasztók kritikusabbak a fejlett tenyésztési módszerekkel szemben: 28%-uk nem hajlandó olyan tehenekből származó tejet inni, amelyeket korábbi generációs tehenek és bikák génszerkesztéssel és klónozással tenyésztett spermájával termékenyítettek meg. Ez azt mutatta, hogy a rendszeres biofogyasztók nagyon idegenkednek a természet manipulálásától.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a biogazdálkodási ágazatnak esetleg úgy kellene gondoskodnia erről az alcsoportról, hogy biztosítja a biogazdálkodók által teheneik mesterséges megtermékenyítéséhez használt sperma nyomon követhetőségét.
Tejpótlók
Az a tény azonban, hogy a fogyasztók egy része aggódik a tejtermékek fogyasztása miatt, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fenntartható tejipari alternatívákat fejlesszenek ki. A MOMA Foods, egy brit zabtejgyártó, a Teesside Egyetemmel együttműködve optimalizálja zabtejét, hogy feltárja az új termékcsaládokban rejlő lehetőségeket.
A projekt célja, hogy új módszereket dolgozzon ki a zabtej minőségének helyszíni vizsgálatára egy új ellenőrző eszköz kifejlesztésével, amely a zsír- és fehérjetartalmat elemzi. A projekt a beszállítókkal együttműködve optimalizálja az összetevőket, és új módszereket keres a zab lebontására szolgáló új enzimtörzsek kifejlesztésére.
A részben az Innovate UK által finanszírozott projekt segít az összetevők finomításában annak biztosítása érdekében, hogy az enzimek megfelelő kombinációját használják a zabban lévő keményítő lebontásához, és olyan terméket kapjanak, amely képes habzani, és nem hasad szét, amikor forró folyadékhoz adják.
Tom Mercer, a MOMA Foods alapítója elmondta: „A zabtej hihetetlenül fenntartható alternatívája lehet a tejtermékeknek, segíthet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a tejelő állományokból származó metán csökkentésével, és olyan összetevőket használ, amelyek könnyen termeszthetők ebben az országban.”
(Forrás: dairyglobal.net)
