Valóban csak a nők kertészkednek?

Mik a kertészkedés leggyakoribb problémái? Mik a megoldások? Mi a helyzet a vegyszermentes gyomirtással? Melyek az öntözés legelterjedtebb módozatai? Dr. Szaszkó János, orvos, biokertész felmérést készített az interneten, a kertműveléssel és vidéki élettel kapcsolatos közösségi oldalakon, és érdekes eredményekre jutott!

A válaszadókról

Az interneten történt felmérésben a válaszadók túlnyomó többsége nő (77%) volt. Leginkább a 35-44 év közöttiek voltak aktívak (30%). Erős túlsúlyban volt a vidék. Lakóhely szerint 57% különböző méretű falvakban él, pontosan egyharmadnyian az 1000-5000 fő közötti településeken kertészkednek. Jelentős még a közepes városok (16%) és Budapest (14%) részaránya, míg legkevesebben a vidéki nagyvárosokból válaszoltak.

Döntő többségben vannak azok, akik jelenleg is aktívan foglalkoznak kiskert műveléssel. A jelenleg nem kertészkedők mellett, néhányan tervezik, hogy a közeljövőben vágnak bele az zöldségeskert kialakításának.

A felmérésben részt vett kertészkedők nagy többsége nő.
A felmérésben részt vett kertészkedők nagy többsége nő.

 

Eredmények

A válaszokból kiderült, hogy kertészeink legnagyobb küzdelmet a rovar/gomba kártevőkkel vívják (37%). Közvetlenül ezután a gyomok (18%) és az időhiány (14%) szerepel, mint problémaforrás. Emellett eltörpül, de mégis jelentős a rossz minőségű föld (8%) és az aszályos terület (6%) okozta problematika. Jelentős azok hányada is, akik úgy érzik jelenlegi tudásuk nem elegendő még, és ez hátráltatja őket leginkább.

Legtöbben a kapálás, gyomlálás szavak hallatán fárasztó, időigényes és nemszeretem munkaként asszociáltak. A kapálást többen szükséges rosszként jellemezték, volt, aki egyenesen a múlt eszközeként beszélt a kapáról. 10% asszociált a mulcsozásra és maximum némi gyomlálást alkalmaz a talajtakarás előtt. A fenti tevékenységnek akad néhány rajongója is! Ez a statisztikai hibahatáron levő kisebbség egyenesen a lelki feltöltődés egyik formájaként vélekedik róla.

A kapálás, gyomlálás szóhoz a legtöbb válaszadó kellemetlen érzést társít.
A kapálás, gyomlálás szóhoz a legtöbb válaszadó kellemetlen érzést társít.

 

Az öntözéssel kapcsolatos általános kérdésnél az öntözésről egy ugyancsak szükséges, de drága és időigényes feladatról beszéltek legtöbben. Felvetették problémaként az öntözőrendszerek bonyolultságát és az időjárás kiszámíthatatlanságát. Többen az esővízre és a fúrt kútra gondoltak először, de akadt olyan is, aki szerint az öntözés mindössze vízpocsékolás.

A válaszadók majdnem fele kannából, illetve valamilyen slagos módszerrel öntöz. A gazdaságosabb módszerek közül 8%-ot kapott az árasztás és 4% a csepegtető öntözés. A válaszok közel egyötöde esővizet használ elsődlegesen, míg fúrt vagy ásott kútból mintegy 10% öntöz, a maradék közel kétharmadnyi kertészünk vezetékes vízzel oldja meg a növények vízutánpótlását.

Az öntözéssel kapcsolatos problémák közül 17%-nak a költség, míg 21%-nak az időigényesség volt a legnagyobb problémája. 33% hivatkozott különféle szavakkal arra, hogy az öntözés (legalábbis, ahogy ők teszik) nem elég hatékony. A válaszadók 21%-ának semmi gondja nem akad az öntözéssel, míg 4% legszívesebben örökre elfelejtené ezt a tevékenységet.

Sokan öntöznek kannából vagy valamilyen slagos módszerrel.
Sokan öntöznek kannából vagy valamilyen slagos módszerrel.

 

Az ideális öntözőrendszert a válaszok egyharmada minimum automatizáltnak képzeli, egy részük esővíz gyűjtővel kombinálva. Ugyancsak a válaszok egyharmada meg is nevezi, hogy kifejezetten a csepegtető öntözést tartja elérendő célnak, többeknél megemlítve az esővizes kombinációt itt is. 15%nak nincs problémája jelenlegi rendszerével, 5% kifejezetten olcsót szeretne, míg olyan is akadt, akinek a fenntarthatóság az elsődleges szempont.

Összegzés
A felmérés alapján elmondható, hogy az átlag magyar kertész közepes faluban lakó fiatal nő, aki jelenleg is kertészkedik. Legádázabb harcot a kártevőkkel és a gyomokkal vívja. A kapálást, és gyomlálást fárasztónak és időigényesnek tartja. Vezetékes vízzel, slaggal locsol, amit gazdaságtalansága miatt leginkább esővizet is felhasználó, olyan rendszerre cserélne, mely a növényeket a lehető leghatékonyabban öntözi.

Szerző: dr. Szaszkó János, biokertész, orvos

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Dr. Szaszkó János Dr. Szaszkó János Orvos, biokertész. Tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte, azt követően szuperélelmiszerek témakörben orvos-...
Ha nem terem a gyümölcsfa… Szép, egészséges, életerős. Akkor meg mi a gond? Nem kell azonnal a kivágáson gondolkodni, ha egyáltalán nem, vagy csak kevés termést hoz a gyümölcsfa...
A budapestiek is szeret(né)nek kertészkedni Nem hogy csökkenne, épphogy nő az érdeklődés a fővárosi közösségi kertek iránt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ezért újabb közösségi...
3 tévhit az öntözés körül A változó éghajlat különböző kihívások elé állítja a gazdákat. Az egyik ilyen az öntözés, ugyanis egyre több növény termesztéséhez van szükség megfele...
Esőztető öntözés a szántóföldeken Sokszor lehet hallani, hogy az esőztető öntözés pazarló és nem érdemes alkalmazni, de sok gazda nem tudja megengedni magának, hogy egy költségesebb, c...
Ezekkel a savakkal tisztítsa az eltömődött csepegt... A csepegtetőrendszer legnagyobb gondja a vízkő miatti eltömődés. Emiatt az öntözés egyenetlenné válik vagy az adott ponton megszűnik. A csepegtetőelem...