Idén nem csupán a szőlőket, de a káposztaféléket sem kímélték a növénybetegségek. A sok csapadék megbetegedések sorát, az orosz embargó pedig túlkínálatot okozhat az európai piacon. Ez pedig komoly problémákat okoz az értékesítésben.
Évekig emelkedett, idén viszont megint csökkenést mutat a magyar káposztafélék termőterülete. Idén 5.000 hektáron folyt fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése – hangzott el a Syngenta hagyományos szakmai rendezvényén, Ócsán, a hazai termelés egyik központjában.
A rendezvényen beszámoltak arról is, hogy a káposztafélék termőterülete évek óta hullámzik. Ezt több tényező idézi elő:
- Csökken a fogyasztás mennyisége, a káposztafélék elvesztették a hagyományos téli vitaminforrás szerepüket, hiszen egész télen rendelkezésre állnak az üvegházakból kikerülő, vagy a mediterrán országokból érkező paradicsom-, paprika- és salátafélék.
- A gasztronómia új irányzatai sem kedveznek ezeknek a termékeknek. A karfiol és brokkoli még csak-csak “divatos” zöldségféle, de a savanyúkáposzta, vagy a kelkáposzta egyre kevesebbszer kerül az új generációk asztalára. A fogyasztás csökkenése a kereslet csökkenésével jár, ami a termelés volumenének csökkenését okozza. És még nem is beszéltünk az importáruról, amely a tőlünk északabbra eső klasszikus “káposztás” országokból érkezik.
Európai viszonylatban Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Németország, Hollandia a legnagyobb termelők, de Kelet-Európában is vannak jelentős területek Romániában, Moldáviában, Szerbiában, Macedóniában. Magyarország nem meghatározó az európai termesztésben, ez alól kivétel a kelkáposzta, amely Magyarországon kívül még Olaszországban és Franciaországban igazán népszerű termék, máshol alig ismert vagy alig fogyasztott.
Az európai termesztés idei legnagyobb kihívása az orosz mezőgazdasági embargó miatti termékfelesleg. Következményei súlyosak lehetnek az unió területén termelők számára. Nagyon sok eladhatatlan termék halmozódhat fel, ez drámaian lenyomhatja az árakat, ezáltal veszteségeket okoz a gazdálkodóknak. A magyar ágazat számára az biztosíthat némi lehetőséget, ha az élettani szempontból rendkívül fontos, hazánkban termett káposztafélék a tudatos, hazai terméket kereső fogyasztók látókörébe kerülnek.
A betakarítás még nem fejeződött be, a várható termésátlagokat már meg lehet becsülni:
- fejeskáposztából 40-120 tonnára,
- karfiolból 30-45 tonnára,
- brokkoliból 20-30 tonnára,
- kelkáposztából és vöröskáposztából 30-50 tonnára lehet számítani hektáronként.
A termésátlag valamivel magasabb, mint a száraz években, de az összképen ront a gombás betegségek okozta kártétel. Területenként eltérő a veszteség mértéke, a fajtahasználatnak, a növényvédelemnek és adott térség időjárási körülményeinek köszönhetően.
Az idei év a korábbiaktól eltérően teljesen új növényvédelmi kihívásokat hozott a gazdálkodók számára – mondta Antal Gyula, a Syngenta zöldség kampánymenedzsere. – A rendkívül csapadékos időjárás miatt a gombás és baktériumos megbetegedések bukkantak fel. Míg az elmúlt évek inkább a rovarinvázióról, káposztalégy és bolha, tripsz és liszteske problémákról szóltak, addig idén az erwinia, a xanthomonas, az alternaria és peronoszpóra okozott gondokat a termesztőknek.
