Egy amerikai kutatás 2003 és 2010 között vizsgálta a levegőminőség és az öngyilkossági kísérletek számának összefüggését. Megállapításuk szerint a szálló por – a tüdőn keresztül a véráramba jutni képes finom részecskék – napi egy mikrogramm/köbméteres növekedése az öngyilkosságok közel 0,5 százalékos növekedésével járt együtt. Azt is egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az agyra és a viselkedésre is hat az, ha valaki szennyezett levegőjű környéken él. A szálló por részecskéi bejuthatnak a tüdőbe és csökkenthetik az oxigén bejutását a véráramba.
Az ugyanezen mértékű havi szintű szállópor-koncentráció 50 százalékkal emelte meg azoknak a számát, akik öngyilkossági kísérlet következményeképp kerültek kórházba – írta az Euronews cikkére hivatkozva az Infostart anyaga. A WHO adatai már eddig is évi hétmillió korai halálozással hozták összefüggésbe a légszennyezést: emellett a légúti fertőzések előfordulásának esélyét, valamint a szívbetegségek és a tüdőrák esélyét is növeli a szennyezett levegő, mely a magzatok rendellenes fejlődése mögötti ok is lehet egyes esetekben.

A vérben is elváltozásokat okoz
Azt is egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az agyra és a viselkedésre is hat az, ha valaki szennyezett levegőjű környéken él. A szálló por részecskéi bejuthatnak a tüdőbe és csökkenthetik az oxigén bejutását a véráramba.
Több tanulmány szerint ez hatással lehet a termelékenységre, a stratégiai döntésekre, a tanulmányi teljesítményre és a mentális egészségre. Az utóbbi jelenség hátterében biológiai okok állhatnak. A szálló pornak való kitettség megnöveli a citokinek szintjét, ezeket pedig szintén összefüggésbe lehet hozni a depresszióval és az öngyilkossággal.
A washingtoni American University kutatói a légszennyezés hangulatra gyakorolt hatásának alaposabb vizsgálatára vállalkoztak. Párba állították a légszennyezettségi adatokat és az öngyilkossággal kapcsolatos adatokat, a szükséges mérőszámok kiigazításával. A fenti megállapításaikon túl azt találták, hogy szennyezettebb levegő mellett az emberek gyakrabban számolnak be depresszív gondolatokról is.
Egész Európában komoly gondot okoz a rossz levegőminőség
A rossz levegőminőség Európa legnagyobb egészségkárosító tényezője, minden erőfeszítés ellenére sem sikerült 2019-ben és 2020-ban sem sikerült azokat a WHO megszabta határérték alatt tartani. A nagyvárosokban élők esetében a forgalom szennyezi a levegőt, Közép- és Kelet-Európában pedig az ipar és a fatüzelés is jelentős szennyező.
Az EU lakosságának 97 százaléka magasabb szállópor-mennyiségnek van kitéve, mint amit még elfogadhatónak ítél meg a WHO. A levegőminőség 2020-ban javult, de ez valószínűleg a koronavírussal kapcsolatos korlátozásoknak és az év időjárásának volt köszönhető – írták.