Ilyen kevés hal, mint most, még nem volt Magyarországon március végén, mint az idén. Ennek a jól sikerült karácsonyi szezon és a korán beindult export az oka – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, aki szerint május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból, és júliusig tartó hiány alakulhat ki a hazai piacon. Mi várható a magyar hal piacán?
A Világgazdaság írta meg, hogy a jól sikerült karácsonyi szezon, és a korán beindult export miatt május végére elfogy a hazai halastavak készlete. Emiatt július végéig hiány alakulhat ki a piacon. Az árak egyelőre 10 százalékkal magasabbak, mint egy éve, de várhatóan tovább emelkednek.
Meglepetések a magyar hal piacán
Általános meglepetésre a tavalyi karácsonyi szezon legalább olyan jó halforgalmat hozott, mint az előző években. Aztán pedig az idei év is szokatlanul jól kezdődött, mivel az export is beindult – mondta a lapnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. A szokatlanul korán felpörgő, főként Romániába, Lengyelországba és Németországba irányuló kivitel láttán a MA-HAL februárban felmérést készített, amelyből kiderült, hogy a halgazdálkodóknak nincsenek pluszkészleteik. A busa például teljesen eltűnt a piacról, de a pontyexport is jóval nagyobb volt a szokásosnál.
Március végén ilyen kevés hal még nem volt Magyarországon, és szinte biztos, hogy ez a készlet nem tart ki addig, amíg a tavasszal telepített egyedek elérik a 1,5 kilós súlyt, így május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból – mondta Lévai Ferenc.
Eddig tarthat a halhiány
A halhiány várhatóan júliusig tart, pótlásra pedig az árualaphiány miatt az import sem jöhet szóba. Lévai Ferenc szerint most mindenki arra törekszik, hogy a meglévő vevőit, a piaci halárusokat, a nagy áruházláncokat és a horgászegyesületeket kiszolgálja, de a román igényeket már nem tudják kielégíteni. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kereslet egyre bővül, ami megnövekedett halfogyasztást mutat – közölte.
Fordult tehát a kocka az egy évvel ezelőtti állapothoz képest a tógazdaságokban. Tavaly a koronavírus-járvány okozta felvásárlási láz elkerülte a halpiacot, és a felhalmozódó készletek miatt állami intervencióval kellett 1200 tonna halat levezetni. Fontos ugyanakkor, hogy a szokásos 40 ezer helyett 60-70 ezer kormorán érkezett az országba. A madarak hatalmas károkat okoztak az egy kilónál kisebb egy- és kétéves halakban. Ennek pótlása a szakértő szerint most elképzelhetetlennek tűnik. A kormoránok okozta károkat pontosan még nem lehet felmérni, de a mértéket jelzi, hogy már februárban nagyon megélénkült az ivadékok iránti hazai és külföldi kereslet.
Pluszok és mínuszok
Kedvezőtlen, hogy a téli csapadékhiány miatt a Dunántúlon nagyon alacsony a halastavak feltöltöttsége. A halgazdálkodók költségeit pedig nem csak a kormoránok elleni védekezés növelte, hanem – ahogy az minden állattenyésztési ágazatra jellemző – a takarmányok egy év alatti mintegy 40 százalékkal növekvő ára is. A halhiányon kívül ez, valamint az üzemanyagárak és a munkabérek növekedése is az áremelkedés irányába hat. A jelenlegi halárak körülbelül 10 százalékkal magasabbak, mint egy éve, de ahogy fogy a hal, valószínű, hogy további drágulás várható. Termelésnövekedésre ugyanakkor nem lehet számítani, mert bár a piaci alapjai meglennének, a tenyészanyaghiány gátat vet a bővülésnek.
Kedvező viszont, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) korrekt tavaszi árakban tudtak megállapodni, és az is, hogy a horgásztavakba kerülő halakat ellenőrizhető, állategészségügyileg is biztonságos termelésből szerzik be. Lévai Ferenc szerint a Mohosz halászokkal szembeni elvárásai is vállalhatóak. Ilyen például, hogy őshonos halakat és ragadozókat is vegyenek be a kínálatba, így segítve a horgásztavak ökoszisztémájának regenerálódását – írták.
