Szomjaznak a növények, nagy veszteségeket szenvednek a termelők

Az őszi kultúrákon kívül a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a csapadékhiány következtében kialakult szárazsággal. A folyamatosan jelenlévő aszály jelentős veszteségeket okoz a szántóföldi növénytermesztők számára. Az ország egyes részein a kisebb-nagyobb mértékű csapadék sem volt elegendő a több hete tartó szárazság kedvezőtlen hatásainak kompenzálására. Az abiotikus tényezők között súlyosbító hatású az erős szél, mely a talajok még intenzívebb száradását okozza.

A NAK szántóföldi növénytermesztési helyzetképe számolt be róla, hogy a jelentős csapadékhiány rendkívül szembetűnő a határszemlék alkalmával. A búzatáblák a gyengébb vízgazdálkodású területeken foltokban, több esetben jóval térdmagasság alatti szárral és gyengén fejlett kalásszal láthatóak. Egyes helyeken az erőteljes vízhiány következtében a kalásztengely felső részén fejlődő gabonaszemek töppedtek, a fehéredést leszámítva a poloskaszúrt léha kalászkezdeményekhez hasonlóan. A félig hasban maradt kalászkezdemények felső részében megáll a mikrospóra, a pollen fejlődése, így steril pollentömlő alakul ki. Ennek csírázása gátolt, így a felső kalászrész steril marad, míg a kalász alsó részén található részt a légköri aszály nem károsítja, így ott a szemek ki tudnak fejlődni.

Rendkívül rossz a termesztett növények helyzete az országos aszály miatt - képünk illusztráció
Rendkívül rossz a termesztett növények helyzete az országos aszály miatt – képünk illusztráció

A kártevőnyomás is erősödik

Egyre több helyen tapasztalható, hogy a szárazság következtében intenzívebb a vetésfehérítők megjelenése a kalászos gabonák levelein. Ezek a táplálék mellett a vízszükségletük kielégítése céljából is mértéktelen mód hámozgatják a leveleket a kártevő lárvái. Főként a táblaszéleken jelennek meg nagy egyedszámban. Az imágók ellen a tömeges betelepedés idején kell védekezni, ha a szegélyzónában több mint 8 bogár található 1 m2-en belül. Eredményesen védekezni csak a fiatal lárvák ellen lehet, általában akkor szükséges beavatkozni, ha a felső levelek 20 százalékán megjelennek a lárvák ismert hámozgatási csíkjai, de még tojásokat is találni a területen. Az ellenük hatékonynak működő készítmények közül a kontakt taglózó hatású piretroidok adnak költséghatékony és eredményes védelmet. Elszomorító a látvány a repcetáblákon, ahol az aszály nyomai erőteljesen felfedezhetők az állomány habitusán. Rendkívül gyengén fejlett a szár, és kevés oldalelágazással rendelkezik. A becők mérete és alakja is elmarad a várttól.

A repce nagy bukta lesz idén

A repcetermesztők számára a változékony időjáráson túl a következő vegetációs periódusban további kihívásokkal kell szembenézniük. Mivel a repcetermesztés technológiai alapjaként szolgáló klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagokat kivonták a forgalomból, így bizonyos kártevők, például a szárormányosok és repcebolha elleni védekezés hatékonysága is csökken. A neonikotinoid tartalmú csávázószerek kivonását követően jelentős mértékben növekedett a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyag tartalmú készítmények felhasználása, mely szélesebb hatásspektrumának és tartamhatásának következtében volt eredményes – írták. A növénytermesztők esetében látható az a tendencia, hogy a rendelkezésre álló növényvédőszer-hatóanyagok folyamatosan szűkülő választéka nagy mértékben rontja a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságát. Jelentősen megnőhet a repcetermesztésben a piretroidok felhasználása, és mivel kevés helyettesítő, más hatásmechanizmusú készítmény áll rendelkezésre, ez a rezisztencia kialakulását is eredményezheti.

A kapások sincsenek jó állapotban

Az őszi kultúrák mellett a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a szárazsággal. A preemergens védekezések az ország számos részén eredménytelenek voltak , mivel a kellő mennyiségű csapadék több régióban is elmaradt. Országszerte rengeteg erősen gyomos kultúra látható, ahol elengedhetetlen lesz a sorközművelés és a poszt gyomirtás. Számos területen gyengítették a csíranövényeket károsító barkók az állományt, amely a száraz talajból csak vontatottan tudott előbújni. Május utolsó dekádjában jelentősebb csapadék nélkül nagy veszteségek alakulnak ki az egyes termesztett kultúrák esetében. A NAK anyaga szerint biztos, hogy a gazdák többségének így is egy gyengébb terméssel kell majd számolnia.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Kukorica Termésverseny – 2013-ban már az ötödik!... Ha visszatekintek arra, hogyan is indult, nem mondhatom azt, hogy az ötlet kipattanásától a megvalósulásig minden magától értetődő volt. Még akkor sem...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának az idei év januárja óta tartó esése, bár lassuló ütemben, de tovább folytatódott: az elmúlt 4 hét alatt további 3%-ot csökkent....
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A kukorica átlagárának esése, egy kis megtorpanás után, a 23. héten tovább folytatódott: február közepe óta 9%-ot csökkent. Úgy tűnik, a gazdák eltöké...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacon már nagyon érződik, hogy közeleg az aratás. Egymás után lépnek piacra azok a termelők, akik még rendelkeznek tavalyi kukoricával, hogy „kisöp...
Gabonapiaci információk a Magro.hu online mezőgazd... A piacot továbbra is a sok eladó és kevesebb vevő jellemzi. Az árak a 23. hét óta egy szűk sávban mozognak a 60 500 Ft környékén. Mintha az elmúlt het...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...