A Gazdahely oldal szerint előrelépés, ha a nyitottság a gazdálkodásban is megjelenik, felváltva a berögzült, esetenként rossz megszokásokat. Külsős beszámoló és összefoglaló a Magro Kukorica és Búza Konferenciasorozatáról.
December 14-én került sor a Magro II. Kukorica és Búza Konferenciasorozatának első állomására Kaposváron, ahol igazán érdekes előadásokat hallhattak a résztvevők. Az előadók ugyanis nem a megszokott sablonokkal jöttek, hanem elgondolkodtató képet adtak a jelenlegi helyzetről és a várható, illetve még inkább az elvárható termesztési technológiákkal kapcsolatban. A beszámolót a Gazdahely weboldal közölte.
Digitális gazdaság, nyitottság a gazdálkodásban
Sok szó esett a precíziós gazdálkodásról, mint az egyetlen elképzelhető technológiáról, ami képes lesz a túl gyorsan szaporodó népességet ellátni elegendő élelmiszerrel. Több előadó is felhívta rá a figyelmet, hogy azt már tudjuk, hogy nem homogének a mezőgazdasági táblák, de nem is szabad homogenizálni őket, hiszen egy alacsonyabb terméspotenciálú folttól ne várjunk túl sokat, ellenben az ott megspórolt inputanyagot, költséget a magasabb terméspotenciálú részbe fektetve növelhető a haszon.
Szintén többször is felvetődött az a tény, hogy Magyarország talajainak mikroelem készlete merülőben van, köszönhetően a szervestrágyázás hiányának. Fontos ezt figyelembe venni a megfelelő trágyák kiválasztásánál, külön figyelmet kell fordítani a cink ás mangán pótlására, ami már szinte teljesen kimerült a talajból. A tápanyag utánpótlás során tehát komplex megoldások szükségesek a termés optimalizálásához.
Megállapításra került az is, hogy a következő 30 évben 50 százalékkal nőni fog a kereslet ezen növények iránt, viszont napi 180 hektár területet vonnak ki a termelés alól más ágazatok számára.
Gyors fejszámolás után kiderült, hogy gyakorlatilag a búza/kukorica hozamát duplázni kellene.
Nem csak a talaj mikroelemtartalmáról, hanem nedvességtartalmáról és annak szélsőségeiről is hallhattunk. Saját bőrén is megtapasztalja az utóbbi években a mezőgazdaság, hogy akár egy szezonon belül is felléphet aszályos és túltelített, vízállásos időszak is. Sérülékeny vízbázisunkon nem segít a berögződött “minden évben kötelező szántani” felfogás sem. A nyitott, szántott felszín még sérülékenyebbé teszi a talajt és felbecsülhetetlenné a klímakárt. A tömörödött, eketalp rétegről nem is beszélve.
A nedvesség tárolására alkalmas, jó talajszerkezet kialakítása és fenntartása a jelen időjárási helyzet egyik legnagyobb kihívása.
A növényvédelemre kiélezett előadásokban is hangsúlyozták, hogy változtatni kell a gazdálkodók felfogásán. Nem szabad csak a gyógyításra helyezni a hangsúlyt, egyre inkább teret kell adni a preventív védekezésnek is. Itt is kiemelték a komplexitást, illetve azt, hogy ne alapozzunk egyféle szerre/hatóanyagra. Ami tavaly még bevált, idén már nem biztos, hogy hat, hiszen a kártevők rezisztenssé válhatnak, válnak a gyakran alkalmazott hatóanyagokkal szemben. Érdemes a kombinációk használata és mindenképpen kerüljük a megkésett kezeléseket.
Németh István, a Magro egyik tulajdonosa pedig megmutatta, hogyan alakultak az elmúlt években a búza és kukorica eladások és az árak. Kiderült, hogy a legtöbb terményt pont akkor adják el a gazdálkodók, amikor a legalacsonyabb az áruk. Az előző évi tendenciák alapján kiemelte, hogy ha nyerni akarunk az áron, ne a betakarítás után adjunk el! Ha képben szeretnének lenni az árak alakulásával, azt napi szinten nyomon követhetik a gabonaindex oldalon.
Úgy gondolom, hogy megérte időt szánni erre a konferenciára bárkinek, hiszen igazán érdekes, elgondolkodtató előadásokat hallhattunk. Persze ezeken kívül számos terméket is bemutattak, így azok is megtalálhatták számításukat, akiket az újdonságok és a kész technológiai ajánlások érdekeltek.
Ha lemaradt volna, menjen el a konferenciasorozat másik állomására Debrecenbe, január 18-án! A kaposvári konferenciáról pedig a Magro Facebook-oldalán nézheti meg a galériát.
