Komoly témáról folyik eszmecsere a napokban, Budapesten. Több mint 40 ország 200 képviselője ugyanis épp a mezőgazdasági termelés problémáit, azok megoldásait, valamint az agroökológiai termelés használatának fontosságát vitatják meg.
A háromnapos konferencián az agroökológiai termelési módszerekről beszélgetnek a résztvevő országok képviselői. Közöttük találni döntéshozókat, szakértőket és a civil szféra képviselőit is. Céljuk, hogy feltárják a jelenlegi mezőgazdasági termelés hiányosságait, valamint próbálják megtalálni az ágazat azon részeit, ahol szükség van innovatív megoldásokra a fejlődés érdekében.
Az egyik lehetséges megoldás – melyről a konferencia is szól – az agroökológiai termelés, amely a természet és ember alkotta rendszerek közti kölcsönhatás alapján igyekszik optimalizálni az élelmiszer-termelés szempontjából fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ide tartozik többek között a tápanyagkörforgás, a betegségek és kártevők kezelése, a talaj- és vízmegőrzés vagy a szén-dioxid elnyelés.
Célja az, hogy az élelmiszer-ellátó rendszerek fenntarthatóvá és ellenállóvá váljanak, és megfelelően működjenek például a gyomirtó és növényvédő szerek vagy a műtrágya jelentette külső támogatás nélkül is. Az agroökológia törekszik a termésátlagok stabilizálására, miközben a kis gazdálkodókról és a vidékfejlesztésről sem feledkezik meg. A környezetbarát élelmiszerellátó rendszerek kialakításához az agroökológia újfajta utat jelenthet az élelmiszer előállítására, sőt, annak elosztására és fogyasztására.
A budapesti konferencia célja, hogy e témában összegyűjtsön minden átfogó tudást és felismerhető összefüggést, törvényszerűséget, amit a szakemberek eddig felhalmoztak. Az agroökológiához való viszonyulás egyébként olyan sokféle, mint a régió maga. Egyes országokban, mint például Svájc vagy Magyarország, a módszer nem számít újdonságnak, Franciaországban már törvényi szabályozás is született a gazdaságok többségénél az agroökológia bevezetésére 2025-re. Sok ország azonban egyelőre csak a potenciállal rendelkezik.
