Globális értelemben is újnak számít az a talajmegújítást ösztönző kezdeményezés, amelyet a Nestlé a LENS program segítségével Magyarországon megvalósít. A termőtalajok regenerációját szolgáló gazdálkodási módszerek eleinte komoly szakértelmet és a költségek megosztását is jelentik, hosszabb távon azonban a fenntartható, biztonságos termelést lehet így kialakítani. Az élelmiszeripari cég globális szinten 1,2 milliárd svájci frankot fordít erre a célra, 2025-re a felhasznált kulcsfontosságú alapanyagok 20, 2030-ra pedig már 50 százalékát ilyen forrásból szerezné be.
A talajmegújító mezőgazdasági termelés állt a közelmúltban megrendezett VII. Food4Talk konferencia középpontjában, az eseményen pedig szó esett arról is, hogy ez a világszerte úttörőnek számító gazdálkodási szemlélet már Magyarországon is jelen van. A Nestlé, mint a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata a LENS (Landscape Enterprise Networks) program segítségével működik együtt a gazdákkal annak érdekében, hogy ez az ígéretes termelési gyakorlat elterjedjen idehaza is. A Portfolio anyagát szemléztük.
Helyrehoznák a földeket
A LENS egy komplex kezdeményezés, amelynek célja, hogy Európa-szerte összefogja és támogassa a talajmegújító gazdálkodást, mégpedig úgy, hogy a környezeti, fenntarthatósági, valamint az üzleti szempontok egyaránt érvényesüljenek.
A program lényege, hogy a mára már világszinten elterjedt nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásait kiküszöbölje és az ennek kitett termőtalajt újra olyan állapotba hozza, amelynek révén a föld hosszútávon megőrizheti termőképességét.
A talaj regenerálása
A talajmegújító termelés ugyanis távolról sem csupán környezetvédelmi szempont, hiszen az inputanyagok árai, a termelésbiztonság és általában a hosszútávú, kiegyenlített hozamok, a jövedelmezőség is múlik rajta. A program abban különbözik a hasonló kezdeményezésektől, hogy a termőtalaj regenerációját, annak hosszútávú, fenntartható termőképességét úgy igyekszik elérni, hogy a programban résztvevő termelők és termeltetők anyagi szempontjait is figyelembe veszi.
Mindezt úgy éri el, hogy a talaj helyreállításának, regenerációjának költségeibe a termelőket és az integrátorokat egyaránt bevonja. Tehát nem a fogyasztóknak szóló, marketingcélú programról van szó, hanem egy kifejezetten üzleti alapú, együttműködésekre épülő, ugyanakkor a fenntarthatóságot szolgáló kezdeményezésről.
Hosszabb távon megéri
A cél elérésének érdekében talajmegújító termelési technikákról ad információt a termelőknek, és segítséget nyújt ezek gyakorlati megvalósításához, valamint a természetben előforduló, ott már bizonyított megoldások kialakításában is segít.
Ilyenek például a csökkentett talajművelés gyakorlata, a takarónövények alkalmazása és a növényvédőszerek kiváltása természetes anyagokkal.
Mindez nagy szakértelmet, és főleg a program első éveiben érdemi költségeket jelent, a helyreállított talajéletnek köszönhetően azonban hosszabb távon erősíti a termésbiztonságot, és végső soron a költségeket is csökkentheti. Mindeközben jelentősen javul a talaj vízmegtartó és szénmegkötő képessége, amely egyszerre szolgál ökológiai és termelési szempontokat.
Pilot program Nyugaton: Bükön megy a próba
Az Egyesült Királyságban a Nestlé bevonásával kezdődött ez a program, és ma már több európai helyszínen is zajlik a talajmegújító gazdálkodás kialakítása az élelmiszeripari cég bevonásával. Az egyelőre még kevéssé elterjedt, úttörő kezdeményezés egyik helyszíne Magyarországon van. A vállalat állateledel üzletága a Purina, és a Vas vármegyei Bükön van a cég állateledel-gyártásának régiós központja. Itt több mint 60 százalékban magyar gazdáktól származó alapanyagot dolgoz fel a vállalat.
A környékbeli földeken a cég és a termelők együttműködésével indult el a program, amely igyekszik a talajmegújító gazdálkodás eredményeit a gyakorlatban megvalósítani Magyarországon.
A LENS Magyarország 2022-ben indított első üteme jelenleg három, különböző gabonákat termesztő gazdaságban, a tervek szerint mintegy 2000 hektáron, több mint 200 ezer euróval és természetalapú megoldások kivitelezésével járul hozzá a talajmegújító földhasználati gyakorlatok elterjesztéséhez, javítva az érintett területek és az ellátási láncok ellenállóképességét.
Átállítanák a gazdákat a talajmegújításra
„Bükön 2022 nyarán megkezdődött program a vállalat finanszírozásában valósul meg, nagyrészt a saját ellátási láncunk keretében. Van olyan gazda is, aki jelenleg nem szállít be nekünk, ám neki azért fizetünk, hogy kísérleti beavatkozásokat hajtson végre a gazdaságában. Ez nagyon hasznos inputot jelent számunkra ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan haladjunk a program további részében” – mondta el a Portfolio-nak Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője.
Hozzátette:
a célunk az, hogy a saját ellátási láncunkon a gazdákat ebbe az irányba tereljük annak érdekében, hogy minél nagyobb területen, minél nagyobb mennyiségű alapanyagot talajmegújító gazdálkodásból sikerüljön megtermelni, és ezt használhassuk fel.
Ezen felül egy szemléletváltást is el akarunk érni. Meg szeretnénk mutatni, hogy a talajregeneratív gazdálkodás egy járható út, egy működő módszer, ahol a fenntarthatóság és a termelékenység szempontjai egyaránt érvényesülnek.
A programnak nagyon jó a skálázhatósága, mert olyan ökológiai funkciókat tud fejleszteni, amelyek nem csupán az élelmiszeriparnak, illetve a gazdáknak fontosak, hanem az önkormányzatoknak, más szektoroknak, például a turizmusnak és a közműveknek is.
Jelenleg a cégünk az egyetlen beruházó ezen a téren, a Syngenta pedig az eredmények mérését, a mérési módszereket, illetve a tesztelést illetően támogatja a programot.
Ezt tervezik: 50 százalék 8 éven belül
A vállalat ráadásul meglehetősen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, nagy léptekkel haladna ebbe az irányba a következő években.
A célunk az, hogy 2025-re az általunk felhasznált kulcsfontosságú alapanyagok globálisan értendően 20 százalékát, 2030-ra az 50 százalékát már ilyen forrásból szerezzük be.
Ez nemzetközi értelemben kiterjed például a kakaóra, de Európa és azon belül Magyarország esetében főként a gabonaféléket érinti, amelyek nagyon fontos alapanyagot jelentenek a termelésünkben” – tette hozzá a fenntarthatósági vezető.
Mindez része annak a nagyobb ívű programnak is, amelynek révén a vállalat 2050-re akarja elérni a nettó zéró kibocsátást, ráadásul teljes értékláncán belül.
A programra összesen 3,2 milliárd svájci frankot fordít a vállalat, ahogy az is, hogy ebből 1,2 milliárdot szánnak a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésére.
