Élj úgy, mintha holnap meghalnál – gazdálkodj úgy, mintha örökké élnél – így zárta előadását az ausztrál Tom Robinson a 2018-as Talajegészség Konferencián. A rendezvény előadói azt mutatták be, hogyan álltak át a talajmegújító gazdálkodásra és milyen kihívásokkal szembesültek ezalatt. A résztvevők arra is választ kaptak, hogyan tudnak hasznot termelni az ausztrál gazdák úgy, hogy alig kapnak támogatást a megművelt területeikre.
Az Agro Napló írt arról, hogy második alkalommal rendezték meg a Talajegészség Konferenciát, amelynek célja, hogy a gazdálkodókat gyakorlati, kézzelfogható, a saját földjeiken azonnal alkalmazható fogásokkal ismertesse meg. Az előadások kifejezetten az átállási periódusra összpontosítottak. A termelők pedig bemutatták gazdaságuk, talajaik és gondolkodásuk megváltozását a talaj forgatásának elhagyása után.
Dale Strickler az Egyesült Államokban, Kansas-ban gazdálkodik, területei 450-550 mm csapadékot kapnak évente. Szerinte kulcsfontosságú, hogy amikor esik, akkor minél több vizet tudjanak befogadni a talajok, hiszen így lesznek igazán ellenállóak az aszállyal szemben. Ebben a giliszták és a talajlakó élőlények vannak a segítségünkre, nekik pedig folyamatos élőhelyre és táplálékra van szükségük, amit a takarónövények biztosítanak azokban az időkben, amikor nincs főnövény a területünkön.
Támogatás nélkül is lehet profitot termelni
Az ausztrál gazda, Tom Robinson 1600 hektárt művel 350-450 mm éves csapadékellátottság mellett. A munkákban vele együtt összesen 4 ember vesz részt, és a magyarhoz hasonló támogatási rendszert nem is ismerik, mert Ausztráliában a gazdák mindössze a gázolaj jövedéki adójából kapnak valamicske visszatérítést. A munkaszervezés, a nyereségesség és a talajok javítása érdekében sosem forgatnak, vetéshez is tárcsás vetőgépet használnak. Ennek köszönhetően a csekély mennyiségű csapadék ellenére is képesek profitálni a repce, búza, csicseriborsó és len termesztéséből.