Nagyon nehéz helyzetben van a halágazat Magyarországon. A magas takarmányárak, az aszályos időjárás és a támogatások hiánya teljesen a padlóra küldték az ágazatot. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) már attól tart, hogy hamarosan sokan inkább megszüntetik a tógazdaságaikat, és szántófölddé minősíttetik át azokat. A szervezet szóvivője, Lévai Ferenc egy riportban elmondta, hogy olyan rossz a helyzet, hogy az ágazat szereplői közül már többen a túlélésükért küzdenek.
Az Agrárszektor számolt be róla, hogy a takarmányok drágulása olyan méreteket öltött, hogy a tógazdaságok már nem tudják kigazdálkodni ezeket a költségeket. Ráadásul előállhat olyan eset is, hogy a takarmánnyal rendelkezők nem akarják eladni a készleteiket, mert arra várnak, hogy még feljebb menjenek az árak. A szakember az idei évben tapasztalható forró, csapadékmentes és aszályos időjárást hozta fel, mint fő problémát. Lévai Ferenc elmondta, hogy a szárazság főleg a dunántúli – a Baranya, a Tolna és Somogy megyei – tógazdaságokat érinti, ahol a tavak üzemi vízszintjének több mint 50 százaléka hiányzik, és mostanra már mintegy 60 tonnányi hal hullott el. A szakember kitért arra is, hogy a rendkívüli meleg miatt a vízhiány mellett oxigénhiányos állapot is ki tud alakulni a tavakban, ráadásul a halaknak a sekélyebb vizekben esélyük sincs elbújni a madarak elől.
60 centiméteres vízben halászik a gém, milyen halállományt lehet így várni? És mi lesz akkor, ha megérkeznek a kárókatonák is? – tette fel költői kérdéseit Lévai Ferenc.
A szakember szerint ott, ahol intenzív termelés zajlik, a tógazdaságok jól vannak, bár a nyári meleg az afrikai harcsát is megviselte. A 30 fokos vízben ugyanis a hal nem eszik, mivel nem tud emészteni.
Támogatás nélkül itt sem megy?
A MA-HAL szóvivője beszélt arról is, hogy a halágazatban nincs semmiféle támogatás, se kárpótlás, ráadásul az európai halászati programok is csak a tengeri halászattal foglalkoznak. Ez pedig tönkreteszi az ágazatot, pedig a természetes állattenyésztéshez a legközelebb a haltermelés van. Ahogy Lévai Ferenc fogalmazott, olyan szinten vannak hátrányos helyzetben, mint senki más a mezőgazdaságban, és ezt csak az tudja, aki maga is benne van. A szakemberek attól tartanak, hogy Magyarországon is bekövetkezhet az, ami néhány éve Romániában megtörtént: a halágazat szereplői megszüntették a korábbi a tevékenységüket, kiszárították a halastavakat, és átminősíttették szántófölddé a területeket. Emiatt viszont rövid időn belül halhiány alakult ki Romániában. Lévai Ferenc szerint a belvízi halászat hanyatlóban van Magyarországon, pedig 1990 óta a halgazdálkodás volt volt az egyetlen olyan ágazat, ami nemcsak megtartotta területeit, de még minimálisan növelni is tudott rajtuk.
Ez el fog veszni, ha még egy ilyen év jön. Ha itt is elkezdődik az, hogy a haltermelők elkezdenek átállni szántóföldi növénytermesztésre, az az ágazat végét fogja jelenteni. Egyszerűen nem látjuk a kiutat – jegyezte meg Lévai Ferenc.
Lassan folyik az ügyintézés a halágazat számára
A szakember rámutatott, hogy a haltermelés egy hosszú, többéves folyamat, de mivel az uniós pályázatok elbírálása egy évig tart, és lassú az átfutása, így nem tudnak eredményesen szerepelni ezeken. Mire a hatóságok egy pályázatot elbírálnak, már rég teljesen más a helyzet. Így nem lehet termelni és fejleszteni – jelentette ki Lévai Ferenc. A támogatáson elnyert pénzeket gyakran elviszi az infláció és az áremelkedés.
Lévai Ferenc beszélt arról is, hogy a fogyasztásösztönző kampányoknak köszönhetően egyre inkább kereseti cikk lett a hal. A tudatos vásárlói réteg egyre inkább kezd átszokni a halfogyasztásra. A legfontosabb partnerük a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), az ő biztonságuk és a magyarországi piac mindennél fontosabb a MA-HAL számára.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ezért csak akkor ad el halat exportra, ha a magyarországi fogyasztók igényeit már kielégítették.
A szakember elmondta, hogy a hazai piacon a katasztrofális idei év ellenére sem lesznek ellátási problémák, és körülbelül 5 ezer tonnányi hal kerül majd az őszi-tavaszi időszakban a magyar fogyasztókhoz. Az export minimális lesz, ugyanis a termelőknek nincsenek készleteik erre a célra. A MA-HAL augusztusban úgy becsülte, hogy az őszi idényben 10-20 százalékos drágulásra lehet majd számítani, és Lévai Ferenc a portál kérdésére ezt most megerősítette. Ahogy fogalmazott, már most 850-900 forint körül adják a halat, és ez Karácsonyra még feljebb fog emelkedni.
