A január 1-én megváltozott vízügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy már akár 20 évre is megadható legyen az öntözéshez elengedhetetlen vízjogi engedély a korábbi 5 év helyett. A szabályozással csökkenek a gazdálkodók bürokratikus terhei. Kevesebb lesz az engedélyezéssel járó adminisztrációs- és költségteher.
A 2019-es év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó. A vízjogi engedélyek kiadásában részt vesz a talajvédelmi hatóság is, amely a talajvédelmi tervek alapján 5 évre adja meg a szakhatósági állásfoglalást. Ehhez igazodott a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély hatályossága is. 2018 őszén megjelent a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, amelyben a kamarának közreműködő szerepe van – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A kormányhatározat irányozta elő többek között azt, hogy az öntözésben érintett Belügyminisztérium, valamint Agrárminisztérium a talajvédelmi szabályozás szempontjából vizsgálja felül a vízjogi engedélyezést, és tegyen javaslatot a hosszú távra szóló öntözési vízjogi engedély feltételrendszerére. Ennek eredményeképpen a gazdák akár 20 évre is kaphatnak vízjogi engedélyt az öntözésre. Az engedély érvényessége függ a vízkészlet hosszú távú rendelkezésre állásától és/vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság állásfoglalásban tett előírásaitól.
Nem tudni, belefér-e a gazdáknak még egy ilyen száraz nyár
„Víz és energiatakarékosság. Lehet-e valami gazdaságos, ha környezetkímélő?” címmel tart előadást a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatán Tóth Éva, a Bauer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Előadásában a helyi adottságoknak leginkább megfelelő, ezzel a fenntarthatóságot szolgáló öntözési technológia kiválasztásáról lesz szó, gyakorlati példákat bemutatva. Vele beszélgettünk.
