A gazdaságos zöldségtermesztés alapja

Régen, dédapáink idejében még megkülönböztették a zöldségeket aszerint, hogy termeszthető-e öntözés nélkül, vagy sem. A mai intenzív gazdálkodás mellett azonban már minden zöldségnövény kizárólag öntözéssel termeszthető gazdaságosan.

Hazánkban nyáron a legtöbbször nagyon meleg van, kevés csapadék esik, ezért a zöldségtermesztés manapság már csak öntözéssel képzelhető el. Az öntözés hiánya és a vízgazdálkodás gyengesége negatívan befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét.

A zöldségek nagyon rosszul hasznosítják a vizet. A termésbe és a lombozatba csupán a csapadékból és a talajvízből származó nedvesség 3-4 százalékát építik be, a maradékot elpárologtatják.

Fajok és fajták vízigénye között is hatalmas különbség van. Míg a görögdinnye, a borsó és a saláta szinte öntözés nélkül is termeszthető hazánk éghajlatán, addig a paradicsom, a paprika, a karfiol és az uborka csak folyamatos öntözés mellett termeszthető. Vannak olyan növények is, amelyek egy jókor időzített vízutánpótlással sikeresen termeszthetők. Ilyen zöldség például a zöldborsó, a retek és a fejes saláta is.

De ahogyan azt említettük már fentebb, a mai körülmények között MINDEN zöldségnövény kizárólag öntözéses vízutánpótlással termeszthető gazdaságosan!

Kell-e öntözés vagy sem? Attól is függ, hogy milyen hosszú a tenyészideje az adott zöldségnövénynek. Elmondható, hogy a rövidebb tenyészidejű zöldségek (mint például a korai káposztafélék, a korai gyökérzöldségek) kevesebb öntözést igényelnek, mint a hosszú tenyészidejű (például a paprika és a paradicsom) növények.

Jó minőségű paradicsomot csak folyamatos öntözéssel lehet termeszteni
Jó minőségű paradicsomot csak folyamatos öntözéssel lehet termeszteni

 

Fajon és fajtán belül is lehet különbség vízigény szempontjából, mégpedig attól függően, hogy milyen termesztési technológiát használunk. A helyre vetett uborka, saláta, vagy akár kelkáposzta sokkal jobban hasznosítja a vizet, mint palántázott társaik. Ennek oka, hogy a helyre vetett növények gyökérzete sokkal lejjebb hatol a talajban, mint a palántázott növények, melyek csak a talaj felső, fellazított rétegében növesztik gyökérzetüket.

Jöjjön néhány érdekesség a növények vízigényével kapcsolatban:

  • a brokkoli és a karfiol a rózsaképződés idején igényli a legtöbb vizet,
  • fejes káposzta esetében a fejesedéstől a betakarítást megelőző 2-3 hétig kell a legtöbb vizet pótolni a növénynek,
  • babnál és borsónál virágzás és hüvelyképződés idején a legnagyobb a vízigény,
  • a hagymát a hagymafejek képződésekor kell sűrűn öntözni,
  • paprika és paradicsom esetében virágzás és terméskötődés időszakában kell öntözésről gondoskodni.
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A zöldséghajtatás technológiai korszerűsítése... A mezőgazdaságban kiemelt szerepe van a különböző fejlesztéseknek, manapság már sok hazai termelőnek és befektetőnek fontos, hogy a legkorszerűbb zöld...
5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Hasznos tanácsok a kerti munkákhoz Elérkezett az igazi nyár, s ahogy az lenni szokott, a kertésznek viharokkal és rekkenő hőséggel kell számolnia. Ezekben a hetekben a betakarítás, vala...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...