A mezei pockot nem csak a méreg pusztítja el. Több tucat madár- és emlősfaj fogyasztja ezt a rágcsálót, a gazdálkodók pedig segíthetnek abban, hogy a vadászatuk hatékonyabb legyen. “Ne mérgekre alapozza a védekezést, hanem szakértőkre!” – olvasható a Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány plakátján. A szervezet 2018-ban is írt a honlapján a pocokinvázió veszélyeiről és felhívta a figyelmet a károsító természetes ellenségeire. Az idén az ország több részén is súlyosan elszaporodó kártevő elleni védekezés nagyon aktuális.
A Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány írta meg, hogy 2014-ben és részben 2015-ben nagyon súlyos mezei pocok-gradáció sújtotta a magyar mezőgazdaságot. Még a forgalomból korábban kivont rágcsálóirtó eseti újraengedélyeztetése is megtörtént, sok helyen lehetett látni a földeken gyalogló, a járatokba mérgezett magvakat bejuttató embereket. A vadászok a mérget felcsipegető fácánokat, nyulakat és őzeket féltették, a természetvédők a ragadozók másodlagos mérgezése miatt aggódtak – fogalmaztak.
Múltidézés a szervezet közleményéből
A 2018-as év ősze szárazan alakult, nem tudhatjuk, mikor indul meg a rágcsálók robbanásszerű szaporodása. Szeretnénk, ha a gazdálkodók a jelenleginél tudatosabban használnák ki a rágcsálókkal táplálkozó madarak precíziós módszereit és nagyfokú szelektivitását. Országos szinten három madarunk jöhet szóba, az agrárkörnyezetben egyformán gyakori egerészölyv, az erdei fülesbagoly és a vörös vércse. Az egerészölyv saját maga épít fészket, így ez inkább T-fák kihelyezésével csábítható a szántóra.
Az erdei fülesbagoly és a vörös vércse nem rokonok, de van egy közös tulajdonságuk: nem tudnak fészket rakni. Ha nincs üres varjúfészek, előszeretettel rakják tojásaikat mesterséges költőládába, így viszonylag könnyen telepíthetők, különösen a vörös vércse. Működési körzetünkben (Aba Lovasberény, Magyaralmás, Nadap, Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Sukoró, Székesfehérvár, Tác, Velence, Zámoly) olyan gazdálkodó személyek vagy szervezetek jelentkezését várjuk, akik kipróbálnák a pocokgyérítés legzöldebb módszerét – közölték.
Költőláda és támogató program
A honlapjukon az olvasható, hogy az alapítvány vállalja a költőláda beszerzését, kihelyezését és a szükséges karbantartást. A gazdálkodó pedig azt, hogy értesíti a természetvédelmi szervezetet, ha a ládát madarak elfoglalják, vagy ha történik vele valami (viharkár, leesés, stb.). Három ládát mindenkinek díjtalanul biztosítanak, a negyediktől kezdve pedig igen jelentős kedvezménnyel segítik a mezőgazdasági területeken folyó madárvédelmet.
Programjuknak több célja van. Egyrészt szeretnék megerősíteni a vörös vércse állományát azokon az agrárterületeken, ahol annak költését csak a fészkelőhely hiánya akadályozza. Másrészt a gazdálkodók körében olyan partnereket keresnek, akik figyelnek majd a költőládára és lakóira, továbbá tudatosan figyelnek az élővilág védelmére. Harmadrészt pedig, az a reményük, hogy ha a program Székesfehérvár környékén sikeres, akkor akár országos akcióvá is kinőheti magát.
Régen a parcellák sarkát szívesen jelölték mezsgyeoszlopokkal. Érdemes feleleveníteni a hagyományt, hiszen ellátják a T-fa feladatát is. Telente egy „ragadozó énekes”, a pockokat szívesen kapdosó nagy őrgébics is örömmel megül ezeken – írták.
