A magyar házi pálinka külföldön nem igazán híres – bármit is gondolunk erről – , mivel, szinte minden országnak van valamilyen, gyümölcsből főzött, erős itala. Panaszkodnak is a nagytermelők, hogy exportálni szinte lehetetlen a termékeiket, a száraz adatok azonban ennek az ellenkezőjét mondják.
Magyarországon a házi pálinka fogyasztásának kultúrája van. Szinte nincsen olyan felnőtt, aki legalább egyszer az életében ne fogyasztott volna a nedűből, de többen vannak, akik rendszeresen fogyasztják.
Olyannyira hazánkhoz kötődik, hogy még az erdélyi pálinkát sem lehet ezen a néven nevezni a szigorú eredetvédelmi szabályok miatt. Talán ebből – a név erős védelem miatt – adódik az is, hogy a pálinka külföldön nem igazán terjedt el. Sokak szerint nehéz külföldi felvevő piacot találni.
A magyar Rézangyal Kft. például éppen ezért a Coca-Colával szerződött le pálinkáik forgalmazására, sőt, mára már a márka jogai is a multi kezében vannak. A cég vezetése ezektől a lépésektől az exportlehetőségeik bővülését várja.
Ahhoz képest, hogy az ágazat szereplői panaszkodnak a nehéz exportkörülmények miatt, a földművelésügyi miniszter szerint ugyanakkor, Magyarországról – különböző kereskedelmi csatornákon – 76 országba jut el pálinka . Azt ugyan pontosan senki nem tudja megmondani, pontosan mennyi, néhány információ azért fellelhető a hazai pálinka-előállításról. A jövedéki adó nyilvántartás azt mondja, hogy idén májusig 379 ezer hektoliterfok pálinkát főztek ki a hazai termelők, ami körülbelül 758 ezer hektolitert jelent.
Kiderült az is, hogy csupán 11 olyan, magyar pálinkát felvásárló ország van, amely tagja az Európai Uniónak. A többi ország között megtalálható például Norvégia, Kanada, Oroszország, de még Jordánia, Burkina Faso, vagy éppen Kongó is. Lehet, hogy mégsem olyan rosszak az exportlehetőségek, ahogy azt a termelők érzik?
