A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a 2023-as Zöld OT-n önálló balatoni szekcióülést szervezett A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért címmel. Itt jelentették be, hogy petíciót indítottak a balatoni ökoszisztéma megmentéséért. Az elmaradt szabályozások felülvizsgálatának az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium a jelenlegi felelőse, ezért hozzájuk fordultak petícióval, hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon.
A Greenfo írta meg, hogy a Nagy Tavak Koalíció a Balaton ökoszisztémájának megmentéséért indított petíció főbb pontjai:
- Készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével a Balaton komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, amely az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe
- A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005-2023 közötti időszak döntéseinek – parti sáv beépítése, kikötőfejlesztések – a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.
- A vizes élőhelyek megőrzése, helyreállítása és a vízmegtartás érdekében az állam éljen a kisajátítás lehetőségével, és az így megszerzett területeket rehabilitációra adja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe.
- A balatoni vizes élőhelyek rehabilitációjára készüljön helyreállítási terv.
Szakmai vita előzte meg a beadást
A civil találkozón a petíció bejelentése előtt szakmai vitaindító előadások hangzottak el két olyan szakértőtől, akiknek célja, hogy a Balaton élővilága számára kedvező irányú változások induljanak el.
Fülöp Bence, a Balaton Klíma Konzorcium vezetője “A tóval kapcsolatos döntéshozatali háttéranyagok, jövőkép” című előadásában a Balaton jövőbeli kereteiről beszélt, arról, hogy egyáltalán milyen kihívásokkal nézünk szembe, mire kell válaszolni, hogy jövőképünk legyen.
Szerinte a Balatonra leselkedő három legnagyobb veszélyforrás a klímaváltozás, a kihalási hullám illetve bizonyos társadalmi-gazdasági folyamatok. Ez utóbbi alatt az emberek területbirtoklási és pénzkeresési vágyát kell érteni, hogy azért építenek be egyre nagyobb területet, mert van rá igény.
Különböző klímamodelleket kielemezve szólt az időjárás várható változásáról, illetve a globális klímaváltozás helyi vetületeiről. Beszélt a balatoni vízszintszabályozás körüli problémákról, mint mondta, ez a tó olyan, mint egy kád, aminek csak a dugóját tudjuk kihúzni, de a csapot a Jóisten csavargatja.
A második szakember
Dr. Zlinszky András természetvédelmi biológus, limnológus a Szabadonbalaton kulcsüzeneteiről és a hozzájuk vezető folyamatról tartott előadást. Döntéshozatali és egyéni szinten is vizsgálta azt, hogy mit kell tenni a Balatonon a kedvezőbb változások érdekében.
Három kulcsüzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mik a legnagyobb problémák a Balatonon: a vízállás, az algásodás, a beépítések. Zlinszky beszélt arról, hogy a parti zóna nem csak az ember, hanem a Balaton élőlényei számára is a legjobb hely, a legtöbb állat túlélése ehhez a helyhez kötődik.
Ezeket lehet és érdemes tenni a védelem érdekében
Egyéni szinten szerinte azzal a szemlélettel tudnánk tenni a jövő érdekében, hogy minél kevésbé alakítsuk át a tájat, ne próbáljuk azt saját magunk igényeihez szabni. A vizes élőhelyek megóvása a tó egésze szempontjából rendkívül fontos. Az autós közlekedés csökkentése is fontos lenne, hiszen a közlekedési infrastruktúrának (parkolók, útszélesítések, gyorsforgalmi utak) nagyon erős lábnyoma van a Balatonon.
Döntéshozatali szinten Zlinszky szerint a legfontosabb, hogy meg kell óvni, illetve helyre kell állítani a megmaradt természetes élőhelyeket. Ehhez új vízszint-szabályozási rend szükséges, ami a klímaváltozással is kompatibilis. 100 centis maximum volna ideális, a nádasok állapotát figyelve kéne ezt szabályozni. Ami a beépítéseket illeti: vannak építési szabályok, ezeket szigorúbban be kellene tartatni. A helyi építési szabályokat az önkormányzatoknak kell szigorítani, hiszen egy közös természeti erőforrással gazdálkodnak. Fülöp Bence itt megemlítette, hogy elkezdtek kidolgozni egy új modellt a balatoni önkormányzatoknak, ami ötleteket ad, hogyan tudnak pénzt szerezni a táj tönkretétele nélkül – írták.
Zlinszky azzal a jó hírrel zárta előadását, hogy ha alkalmazzuk a tónak kedvező klímaadaptációs megoldásokat, attól mi, emberek is boldogabbak leszünk, ezt már kutatások bizonyítják. Az előadásokról részletesebb hírt a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetség weboldalán lehet olvasni.
