A megnövekedett inflációs környezetben korábban is bevált módszerhez nyúltak Nyugat-Európában az élelmiszergyártók. Kismértékben csökkentik a termékek mennyiségét, illetve méretét, amely változatlan ár mellett burkolt áremelésként értékelhető. Az úgynevezett „shrinkflation” (zsugorfláció) jelenségére már egy nagy kereskedelmi lánc is látványosan reagált. Idehaza más a helyzet, Magyarországon annyira kiugró élelmiszerdrágulás volt az elmúlt időszakban, hogy már az ilyen trükkök sem működtek.
Az Agrárszektor írta meg, hogy a francia Carrefour szupermarket egy figyelemfelhívó lépéssel rukkolt elő a közelmúltban: matricákat helyezett ki a polcaira, melyek a csökkenő csomagolásméretű áruk okozta inflációra hívják fel a vásárlók figyelmét.
Csökkenő mennyiség és méretek
A csomagolások tartalma Franciaországban is egyre kisebb, ugyanakkor az árak nem csökkennek. A Carrefour, Franciaország második legnagyobb élelmiszerboltja a következő szöveggel hívja fel a vásárlók figyelmét a problémára:
Ezen termék mennyisége, illetve tömege csökkent, miközben a beszállító által felszámított valós ár nőtt.
A címkét számos termék megkapta a jégkrémektől kezdve az üdítőkön át az édességekig. Az intézkedéssel a Carrefour nem csupán a vásárlók figyelmét hívja fel a termékcsomagok méretének csökkenésére, hanem azt is szeretné, hogy a termékgyártók alacsonyan tartsák áraikat – fogalmaztak.
Nyilvánvaló, hogy ezen termékek címkézésével azt kívánjuk elérni, hogy a gyártók újragondolják árképzési stratégiájukat – mondta Stefen Bompais, a Carrefour ügyfélkommunikációs igazgatója.
Régi módszer, de most is használják
Az élelmiszeriparban elterjedt jelenség, amelyet az angol szakszóval “shrinkflation” vagy magyarul “zsugorodási infláció” néven ismerünk, az áruk általános árszínvonalának emelkedését jelenti, amelyet a termék súlyának vagy méretének csökkenése okoz.
Ebben az esetben a csomagolt termék egy darabjának ára gyakran változatlan marad, sőt esetenként még emelkedhet is.
A zsugorodási infláció sajátossága, hogy nem mindig tükröződik a hagyományos inflációs mutatókban, például a fogyasztói árindexben vagy a kiskereskedelmi árindexben. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó kosár ára nem feltétlenül emelkedik, viszont az árszínvonal, és így az infláció számos mutatója szorosan összefügg a termékek térfogatával vagy súlyával. Ennek eredményeként a zsugorodási infláció hatással van a statisztikai inflációs adatokra is – írták.
A gyártó teszi meg a változtatást
A jelenség nem csupán inflációs időszakokban figyelhető meg, minden gyártó saját döntése lehet bármikor, hogy változtasson a kiszerelésen – mondta el az Agrárszektornak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta: ez minden esetben a gyártó, tehát az élelmiszeripar döntése. Nem a kiskereskedő változtat kiszerelést, még ha rendeléskor ezt figyelembe is veszik.
A főtitkár arra is kitért, hogy Magyarországon a fogyasztói ár feltüntetésének van egy nagyon fontos szabálya, ez pedig az, hogy nem csak a termék árát kell feltüntetni, hanem jelezni kell ezt egy kilogrammra vagy literre vetítve.
Azt gondolom, hogy vásárlók már megtanulták, hogy erre az egységárra oda kell figyelni, és ez valóban fontos információ számukra. Nem véletlenül kötelező kiírni, hiszen ezzel összehasonlíthatóvá válnak a termékek és láthatóak az árváltozások is.
Nehéz számszerűsíteni a változást
A főtitkár ugyanakkor arról is beszélt, hogy nincs statisztika vagy felmérés arról, mely gyártók és hány alkalommal éltek a kiszerelés megváltoztatásának eszközével. Nem szabad általánosítani, nem lehet megalapozottan kijelenteni olyat, hogy ez egy mindennapos gyakorlat lenne – fogalmazott.
Számszerűsíthető kimutatás tehát nincs ebben a kérdésben, és a jelek szerint Magyarországon nem is terjedt az utóbbi időben ez a módszer úgy, mint Nyugat-Európában. Ennek oka pedig paradox módon éppen a kirívóan magas élelmiszerinfláció lehet – vélte egy, a portálnak nyilatkozó iparági szereplő.
Idehaza nem működik?
Éppen a kisebb, még kezelhető mértékű inflációs hatások kompenzálására működhet a termékek kisebbre szabása. Történelmi távlatban természetesen a francia infláció is magas volt, de nem annyira, mint idehaza. Magyarországon volt olyan sajt, amelynek az ára egy év alatt 70 százalékot nőtt. Ilyen drágulás esetében nem működik az, hogy néhány százalékkal csökkentve a termék tömegét, burkolt áremelést lehet elérni. Kirívó infláció idején egy pont után már nem hatásos ez a módszer – tette hozzá a forrás.
Magyarországon ráadásul a fogyasztás visszaesése miatt a tervezett élelmiszeripari kapacitások sem minden esetben tudták követni a kereslet csökkenését. Ennek eredményeképp inkább olyan akciók voltak jellemzőek, amikor – az általános árnövekedés közepette – inkább plusz mennyiséget adtak hozzá a termékhez. Magyarországon mindeddig inkább a lefelé vásárlás jelensége volt inkább meghatározó, vagyis a vevők inkább a saját márkás termékek irányába indultak el.
Mint az iparágra rálátó szakember elmondta, a mérséklődő infláció esetén már más lehet a helyzet, különösen akkor, amikor a termék árát egy pszichológiai határ, például ezer forint alatt akarják tartani. Ilyenkor inkább előfordulhat az, hogy néhány dekával vagy néhány darabbal csökkentik a kiszerelést, és ennek révén sikerül a lélektani határ alatt tartani a termék árát – írták.
