Az augusztusi hőség által kiváltott hőstressz drasztikusan csökkentheti a tápanyag beépülését, különösen, a későbbi vetésű, hosszú tenyészidejű kukoricahibridek esetében. Minél előrébb tartanak a szemtelítődésben, annál gyengébb lehet ez a korlátozó hatás.
Fertőzési helyzet és toxinveszély
Hirtelen megugrott a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzása. A következmény egy nagyobb hernyópopuláció lehet, amely – elsősorban a későbbi vetésű, hosszabb tenyészidejű hibrideket érinti. A rágások következtében az Aspergillus flavus és a Fusarium verticillioides fertőzheti a csöveket. A következményt, a különböző mértékű toxintartalmat már jó néhányszor tapasztaltuk. A fertőzés kialakulását egy-egy zápor segtheti! Szerencse, hogy az érésben előrébb tartó állományokban a szemek fertőződő képessége lecsökken, s a hernyók, különösen a gyapottok-bagolylepke hernyójának gyengébb rágószerve is egyre nehezebben birkózik meg a keményedő kukoricaszemekkel. Bár erre is volt már példa 2012-ben.
Permetezés?
Ahol szintén most szökött fel a rajzás intenzitása, s az állomány még fogékony, indokolt lehet a permetezés. Elsősorban a rovarok ellen kell védekezni, mert most már az ő segítségük nélkül nem alakul ki a gombafertőzés. A gombaölő szer megkésett fejlődési fázisban lévő állományokban, a megelőzés szempontjából lehet indokolt. A fertőző anyag ugyanis, ilyenkor már a spórákkal bekent hernyók segítségével jut be a csuhé alá. A késői fertőzés jellegzetes képe az ún. “kondenzcsík” (Dr. Mesterházy Ákos professzor után), amely a kukoricamoly hernyőja által rágott vonalon fut végig, s általában a Fusarium verticillioides vagy az Aspergillus flavus gomba (esetleg mindkettő) telepszik meg rajta.
Akárhogy is van, ráérzéssel nem lehet biztosan állítani, hogy az adott tábla veszélyben van-e, vagy sem. Ehhez az állományokat alaposan át kell járni, s kibontogatással megállapítani a fertőzöttséget. A rovarcsapdás ellenőrzés a veszélyhelyzet kialakulási ütemére, méretére hívhatja fel a figyelmet.
Forrás: Magyar Kukorica Klub
