Még alig vagyunk túl a hálaadás napján, amikor a világ egyes részein pulyka (sőt, egészben sült pulyka) kerül sok család asztalára. A jeles nap apropóján megnéztük, mi a helyzet a világpiacon ezen a téren, valamint hogy hazánk mennyire számít pulyka nagyhatalomnak az Európai Unióban. Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, van még hová fejlődni.
Néhány szó a hazai trendekről
A pulyka húsa hazánkban még nem tartozik a legkedveltebb húsfélék közé. Az elmúlt 5 évben stabilan a fogyasztók mintegy 15 százaléka kedvelte ezt a húsfélét a kutatások szerint. Pedig sok minden szól a fogyasztása mellett. Elsőként az, hogy nem zsíros húsról beszélünk, így a modern étrendbe is belefér, sőt, az alapját is képezheti. Erre azonban csak a lakosság egészségtudatos része figyel, a többi fogyasztót ez a tény hidegen hagyja.
Mivel egy nagy testű, sok hússal rendelkező szárnyasról beszélünk (a húshasznú fehér pulyka súlya nem ritkán elérheti a 20-25 kg-t is!), így a boltokban rendszerint előre csomagolt állapotban kínálják megvételre a kereskedők. Sokak szerint a csomagolás pozitívum, ugyanis így higiénikus termékkel van dolga a vásárlóknak. Tovább növelheti a vásárlási hajlamot, ha már előre pácolt, ízesített formában kínálják például a pulyka mellét. Ezzel a vevők (magasabb árért ugyan) az elkészítésre szánt időt tudják jelentősen lerövidíteni.
Érdekes, hogy a fogyasztók jelentős része drágának tartja a pulyka húsát (tehát csak percepcióról van szó) és csak nagyon kevesen mondják rá azt, hogy olcsó, vagy még éppen megfizethető.
A pulykahús ára a magyar piacon
A vágópulyka élősúlyos termelői ára nem változott jelentősen 2014 és 2015 között. Míg 2014-ben a 45-48. hét között 392-395 forint között alakult az ár, addig idén ugyanebben az időszakban 389-396 forintért lehetett megvásárolni a vágópulyka kilóját.
A pulykamell filé ára azonban látványos változáson ment keresztül. 2014-ben, a 45-48. hét között 1300-1330 forint körül mozgott az ára. idén viszont ugyanebben az időszakban már 1470-1500 forintot kértek el érte a kereskedők.
Az ágazat jelene és jövője Magyarországon
Nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, kiszolgáltatott helyzetben van jelenleg a hazai ágazat. A pulyka hízlalása során legnagyobb mennyiségben fehérjére van szükség, ami hazánkban leggyakrabban szójából származik. Viszont szójából importra szorul a magyar agrárium (és ezzel a pulyka tartói is), így nem feltétlenül egyedül a magyar gazdákon múlik a hazai pulykaágazat sikeressége, vagy éppen kudarca.
A takarmányozási nehézségek mellett a tartástechnológia sem elég modern még itthon. Régi, sokszor lepusztult épületekben él a pulyka. Sok esetben olyan istállókban, melyeket más állatok tartására már képtelenség használni, annyira rossz állapotban vannak. Pedig a pulyka optimális növekedéséhez figyelni kellene a fűtésre, a szellőztetésre, a világítási programra és a telepítési sűrűségre is, ami ilyen épületekben nehezen vagy alig megoldható. Igen hátrányos helyzetben van tehát jelenleg a pulykaágazat, ami a támogatások szétosztásakor is (sajnálatos módon) jelentkezik és érzékelhető.
Nagy segítség lenne a pulyka tartó gazdák szerint, ha a pulykahús áfája jelentősen csökkenne, ugyanis jelenleg 27 százalékos áfa terheli, ami szinte egyedülálló a világon. A változtatással nagyobb lenne a pulyka húsa iránti kereslet is és fellendülhetne a szektor. (Érdekesség, hogy míg a pulykahúst 27 százalékos, addig a tejet 18 százalék, a sertéshúst pedig 2016. január 1-től már csak 5 százalékos adókulcs terheli majd.)
Vannak azért pozitívumok is a hazai ágazat életében. A szója mellett a kukorica is nagymértékben szerepet vállal a pulyka hízlalásának folyamatában. Mivel ebből pedig jól el van látva a hazai piac, így ez a takarmány megfelelő mennyiségben rendelkezésükre áll a tenyésztőknek. Az is segíti az ágazatot, hogy a magyar baromfitenyésztő nagyvilágon elismert, így a pulyka tenyésztéséhez is rendelkezésre áll a megfelelő szaktudás. Kialakult az egészséges élelmiszer előállításának kultúrája a gazdák között, ezzel némi piaci előnyt biztosítva a Magyarországon előállított pulykahúsnak.
Ugyan a támogatásból nem létezik túl sok, de a jövő évben már 12 milliárd forint állatjóléti támogatás ütheti a pulykatenyésztők markát, ami jelentős fejlődésnek számít a 2004-es 4 milliárd forintos támogatáshoz képest.
Globális hírek a pulykapiacról
A világ pulykahús előállítására 2010 óta jellemző, hogy az Amerikai Egyesült Államok állítja elő évente a legnagyobb mennyiséget. 2010-ben 2.535.000 tonnát állítottak elő, 2014-ben pedig 2.703.000 tonna került ki az üzemekből. A folyamatos bővülés a világ második legnagyobb pulykahús előállítójára is jellemző, az Európai Unióra. 2010-ben 1.946.000 tonna pulykahúst állított elő a közösség, míg 2014-ben ez a mennyiség már elérte a 1.975.000 tonnát.
A legnagyobb termelők között a dobogó harmadik fokán Brazília végzett, 2014-ben 535.000 tonna pulykahúst állítottak elő. Őket Kanada követi 165.000 tonnával. Oroszországban 105.000, Mexikóban 10.000, Dél-afrikai Köztársaságban 8.000, Kínában pedig mindössze 6.000 tonna pulykahúst állítottak elő 2014-ben.
A világ pulykahús-exportjában szintén az Amerikai Egyesült Államok viszi a pálmát. 2010-ben 264.000 tonnát exportáltak, ami 2014-re 354.000 tonnára emelkedett, jelentősen kiemelve az országot az exportőrök közül. Második helyen azonban nem az Európai Unió, hanem Brazília foglal helyet már évek óta. 2010-ben 158.000 tonna pulykahús került ki Brazíliából, 2014-ben pedig már 180.000 tonnát sikerült külpiacon értékesíteniük. (2010 és 2014 között egyedül 2011-ben exportáltak kevesebbet, mint az Európai Unió)
A képzeletbeli dobogó harmadik helyén az Európai Unió foglal helyet. Érdemes megemlíteni, hogy míg 2010-ben 134.000 tonna pulykahúst exportált a közösség a nemzetközi piacokra, addig 2014-ben már csak 130.000 tonna került ki tőlük külpiacra.
Kanada az említett időszakban 24-26, Mexikó pedig 1 ezer tonna pulykahússal járult hozzá a globális piachoz.
Apropó, Európai Unió
Az Európai Unión belül is erősen megoszlik a tagállamok között az előállított pulyka mennyisége. A legtöbb pulykahús Németország húsüzemeiből került a piacokra és a boltok polcaira. Összesen 390 ezer tonna húst állítottak elő 2014-ben, ami a 2013-mas adatokhoz képest minimális növekedést jelent. A franciák nem sokkal maradtak el a németektől, összesen 378 ezer tonna húst termeltek meg 2014-ben. Náluk enyhe csökkenés jelentkezett 2013-hoz képest. Az olaszok 310 ezer, a spanyolok 181 ezer tonna pulykahússal járultak hozzá a közösség termeléséhez. (Érdekesség, hogy a spanyol termelés 2009-ben még csak 28 ezer tonna volt összesen!)
A közismerten pulykakedvelő angolok 2014-ben összesen 173 ezer tonna pulykahúst termeltek meg, ami enyhe növekedést jelez 2013-hoz képest. Kelet-európában a lengyelek a leginkább jelentős szereplők. 320 ezer tonna pulykahúst tudtak előállítani, míg hazánkban 100 ezer tonna került ki az üzemekből.
A tanulság: a pulyka ugyan nem a legolcsóbb hús, de mivel egészséges, egyszer-egyszer mindenki megengedheti magának az ízletes pulykahús fogyasztását és ez javasolt is. Közeleg a karácsony, talán ez a legjobb alkalom, hogy egy kis extra étel is az asztalra kerülhessen!
