A Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési Minisztérium legfrissebb hírlevelében közzétett adatok alapján Oroszországban csak 2020. április 28-ig az üvegházakban 389 300 tonna zöldséget szüreteltek, ami 29,4 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakának termése. Az üvegházakban az uborka termelése 274 600 tonna, ami 30 százalékkal több, a paradicsom termése pedig 107 600 tonna, ami szintén 30 százalékkal több, mint a tavalyi év ezen időszakában betakarított termésmennyiség. Így nem hiába várja az orosz mezőgazdasági minisztérium 2020-ban az üvegházban termelt zöldségek rekordtermését.
A jelenlegi számítások szerint a 2020-as termésmennyiség elérheti az 1,25 millió tonnát, ami 9,6 százalékkal több, mint a tavalyi év termése. A növekedés oka a meglévő üvegházak korszerűsítése, illetve új üvegházak építésének beruházásaiban keresendő Mihail Glushkov elmondása szerint, aki a Gyümölcs- és Zöldségtermelők Országos Egyesületének igazgatója – írja a Fresh Plaza.
Az elmúlt 5 évben ugyanis több, mint 1.100 hektárnyi területű üvegház épült az országban. Ez elősegíti az országot céljának elérésében, ami az, hogy teljesen önellátó legyen zöldség-ellátás tekintetében. Jelenleg a paradicsomszükségletnek 60, az uborkaszükségletnek pedig 90 százalékát képes kielégíteni, közben pedig továbbra is érvényben van a 2014 augusztusában bevezetett európai zöldség- és gyümölcstermékekre vonatkozó vétó.
A vétó előtti évben, 2013-ban a Spanyolországból érkező zöldség- és gyümölcsfélék mennyisége összesen 230 729 tonna volt, amelyben sok zöldség- és gyümölcsfajta szerepelt, viszont az összes importált mennyiség sokkal magasabb volt, hiszen más országok is szállítottak Oroszország területére. A spanyol exportmennyiségből 161 356 tonna volt gyümölcs, a zöldségek mennyisége pedig közel 80 ezer tonnára tehető.
A FEPEX, illetve a tagállamok gyümölcs- és zöldségszövetségei felkérték a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat az orosz piac megnyitásáról, amely vétója várhatóan ez év december 31-én fejeződik be. A hazai termelés elmozdítását célzó orosz politika, illetve több tényező mellett a más országok, mint például Törökország vagy Marokkó jelenléte is azt vonja maga után, hogy az orosz piac megnyitásakor sem a piac mérete, sem pedig tulajdonságai nem lesznek a vétó előtti időszakkal megegyezőek.
