Sikeres állattenyésztési korszak alapjait hozza létre az új állattenyésztési törvény, amelynek tervezete már az Országgyűlés előtt van – mondta az agrárminiszter Domonyban. Nagy István a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete 30 éves jubileumi küldöttgyűlésén tartott előadásában elmondta, hogy a magyar szabályozást az Európai Unió állattenyésztési joganyagának változása következtében kellett átalakítani. A Minisztérium a végrehajtási rendeleteket a törvény elfogadását követően adja ki.
Az agrárminiszter szerint a kormány az új jogszabállyal is kiemelten támogatja a tejelőszarvasmarha-tenyésztőket, és a szabályozás a szakma támogatását is élvezi. A világ tejtermelése 2027-re 22 százalékkal növekedhet, a világpiaci felvásárlási ár pedig 16 százalékkal emelkedhet. A bővülést pedig ki kell használnia a tejiparnak – mondta. Az ágazat 294 milliárd forintos termelési értékével az élelmiszeripar 11 százalékát adja, az élelmiszeripari beruházások közel 10 százaléka kapcsolódik a tejfeldolgozáshoz – írta az Agrárminisztérium.
A tejtermékgyártásban nagyjából 100 cég működik, több mint 6600 embert foglalkoztatva. Együttes árbevételük 2017-ben meghaladta a 316 milliárd forintot, 5 év alatt 14 százalékkal bővült – folytatta. Nagy István példaként említette, hogy a boltok polcain 2010-hez képest négyszeresére nőtt a magyar előállítású UHT tejek aránya. A tejhozamot tekintve Magyarország az EU-ban az elsők között van – fűzte hozzá. Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy a tejágazatban dolgozó termelők 2018-ban 21,25 milliárd forint forráshoz jutottak. Állattartó telep korszerűsítési támogatásban csaknem 500 gazdálkodó részesült, 26 milliárd forinttal.
Idén 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre a tenyésztésszervezési támogatásokra. Ebből 2019. május 10-ig több, mint 492 millió forintot fizettek ki a tenyésztő-szervezeteknek. Hozzátette, hogy a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete közel 236 millió forintot kapott, és a tárca jövőre is a megemelkedett támogatási szintet kívánja fenntartani.
Ezért fontos az új állattenyésztési törvény
Arról a NAK anyaga számolt be, hogy az állatállomány genetikai alapjainak megőrzése, fejlesztése, az őshonos és védett magyar fajták megóvása fontos kérdés. Az ezekkel kapcsolatos feladatoknak a jelenleg hatályos, 1993-ban megalkotott szabályozás már nem képes keretet adni. Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban örömét fejezte ki, hogy 26 év után aktualizálják az állattenyésztési szabályozást. Szólt az állatklónozás tilalmáról és a GMO-mentességről is a növénytermesztésben, viszont megjegyezte, hogy a génmódosított takarmány importja nem tiltott. Elmondta, hogy az agrártárca célja ennek kiváltása a Magyarországon előállított takarmányra. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára szerint Magyarország néhány éven belül meg tud felelni annak az elvárásnak, hogy kizárólag GMO-mentes takarmány használjanak fel a gazdák. Az államtitkár szokatlanul modernnek nevezte a törvénytervezetet, amely egy nagy és szerteágazó területet szabályoz.
A témáról pedig itt írtunk korábban, hogy:
Drasztikus változásokat hoz az új uniós állattenyésztési törvény a magyar gazdáknak is
