Nagyon hasznos az állattartóknak a magyar találmány, a speciális bikanyakörv

Speciális nyakörvet fejlesztett ki a vasvári Juravet Kft. A vállalat baranyai telephelyén végezte el a húshasznú szarvasmarhák ivarzási tevékenységéről tájékoztató informatikai eszköz első tesztjeit. Az állatok gazdái számos, fontos információkhoz jutnak, amelyek döntően befolyásolhatják a termékenyítési folyamat sikerességét. A bikanyakörv azért hasznos, mert egy nagyon fontos kérdésre ad választ egy olyan környezetben, ahol nehéz információt gyűjteni és elemezni.

A húsmarhatartásban az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire sikeres a bikával történő fedeztetés a termékenyítési időszakban, hiszen ez adja a jövő évi szaporulat alapját. Ez az egyetlen árbevételi forrása egy húsmarhatartónak. Ennél fontosabb információ nincs egy húshasznú tehéntartó számára – mondta a HelloVidék portálnak Lukács László, a nyakörvet több céggel együttműködésben kifejlesztő Juravet Kft. ügyvezetője.

A bikanyakörv azért hasznos, mert egy nagyon fontos kérdésre ad választ egy olyan környezetben, ahol nehéz információt gyűjteni és elemezni - képünk illusztráció
A bikanyakörv azért hasznos, mert egy nagyon fontos kérdésre ad választ egy olyan környezetben, ahol nehéz információt gyűjteni és elemezni – képünk illusztráció

Ehhez a termelők eddig egyszerű megfigyeléses módszert alkalmaztak. Ám ez nem csupán bizonytalan, de több tényező is befolyásolhatja. Például a legtöbb esetben ma már nincs gulyás a gulya mellett. Az éghajlatváltozással tapasztalt forró kánikulai napokon viszont egyre gyakoribb az a jelenség, amit a szakma „csendes ivarzásnak” nevez. Azonban ennek nincsenek jól látható és egyértelmű jelei. A mai technológia szerint a vemhesülésre vonatkozó információt a gazdálkodók csak utólag (legkorábban 40 nappal a termékenyítési időszak után) tudják begyűjteni a tehenek egyedi megvizsgálásával. Utólag azonban „nincs mit tenni”, és ha a tulajdonosnak nem volt a termékenyítési időszakban releváns információja, az jelentős veszteségeket okozhat – mondta Lukács László.

Ezért egy olyan informatikai eszközt fejlesztettünk ki, ami a bikára feltéve tudja létrehozni ezt az adatot. Amennyiben a gyűjtött adatok alapján kiderül, hogy valami nincs rendben a fedeztetés során, akkor a gazda erről valós idejű információt kap extenzív környezetben is. Így szükség esetén még a termékenyítési időszakban be tud avatkozni, megelőzve azt a kárt, amivel csak később szembesülne – magyarázta a szakember.

A bikanyakörv alapvetően egy chipolvasó szerkezet, ami jeladóhoz kapcsolódik

Ez utóbbit a szarvasmarhák krotáliájába, azaz a fülbe rakott műanyag táblácskájába szerelik be. Az ebbe integrált mikrochip (mint egyfajta jeladó) külföldön egyre inkább elterjedőben van, és a jogszabályi környezet változásával Magyarországon is fontolgatják a bevezetését. A bikanyakörv tulajdonképpen a chipolvasó, ami képes a tehenek fülében lévő chipből információkat kiolvasni, majd azokat a gazda mobilkészülékére továbbítja.

A tenyésztő ezekből az adatokból meg tudja állapítani, hogy a termékenyítési időszakban van-e ivarzási aktivitás, bikaaktivitás, fedezési esemény. Ezekből az adatokból tudják kiszűrni azt is, hogy történt-e vemhesülés.

Mi kitaláltuk, hogyan lehet informatikai módszerrel adatot kapni arról, hogy kint a legelőn történt-e ivarzás, vemhesek-e az állatok. Majd ehhez kerestünk fejlesztő partnereket és pályázati forrást. Úgy tervezzük, hogy lefuttatunk még egy, a korábbiakhoz hasonló tesztidőszakot, amire a következő termékenyítési időszakban, nyáron kerülhet sor. A négyéves fejlesztési folyamat végén a start-up vállalkozás okoseszköze mintegy 80 millió forintba került. A bikanyakörvet, mint terméket várhatóan a jövő év őszén visszük a magyar és a külföldi piacra. Ekkor kezdődhet meg az eszköz sorozatgyártása is – mondta Lukács László, aki a saját, baranyai gazdaságában is teszteli az újszerű és forradalmi informatikai eszközt.

A Bikanyakörv fejlődéstörténete:

  • 2015: az ötlet létrejötte, az informatikai fejlesztés kezdetei
  • 2016: pályázat benyújtása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) kutatás-fejlesztésre (K+F)
  • 2017: a pályázatot nyertessé nyilvánították
  • 2018: a műszaki fejlesztés kezdetei
  • 2019: a meglévő informatikai fejlesztéssel és műszaki háttérrel a rendszer tesztelése, a pályázati elszámolás időszaka
  • 2020: újabb tesztek, valamint a termék tervezett piacra dobása
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...
Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...