Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés iránt, amelynek egyik fontos része az ökológiai gazdálkodás. Magyarországon a vidéki területeken az ökológiai gazdálkodás növekvő tendenciát mutat, mely számos előnyt és lehetőséget rejt magában. Fontos feltételeknek, szabályoknak és igényeknek szükséges megfelelni a minőségi növénytermesztéshez. Ezekre is kitér az interjú.
Annak érdekében, hogy megismertessék, hogyan alakul az ökológiai gazdálkodás a vidéki Magyarországon, a HelloVidék csapata felkereste Dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetőjét. Az interjút szemléztük.
HelloVidék: Milyen kihívásokat rejt az ökológiai gazdálkodásra való átállás a vidéki területeken?
Dr. Drexler Dóra: Az ökológiai gazdálkodás egy tudásintenzív gazdálkodási forma. Nem azt jelenti, hogy elhagyunk minden műtrágyát, kémiai növényvédőszert és már ökogazdálkodók is vagyunk. Egy nagyon tudatos tervezést, agrotechnikai megvalósítást igényel, például a vetésforgó megtervezését, a talajművelés és tápanyagutánpótlás megfelelő módját, vagy éppen a növények térbeli elhelyezkedésének a megtervezését. A hangsúly a megelőzésen van például növényvédelmi szempontból, ehhez járul hozzá többek között a talajélet gazdagítása, vagy a hasznos élő szervezetek számára biztosított élettér kialakítása. A megfelelő mennyiségű és minőségű öko termény elérésérhez tehát alkalmazható tudás, ismeretek és gyakorlat szükséges. Mindez még kevésbé van jelen a mindennapi gazdálkodásban, mert a mezőgazdaság zöme a kémiai inputanyagok használatán alapul.
Hogyan járul hozzá az ökológiai gazdálkodás a vidéki gazdaság fejlődéséhez?
Nagyon sokban, mert az ökogazdálkodás egyik alapelve a méltányosság. A cél, hogy megérje a gazdának és családjának a termelés, miközben vigyáz a környezetre és egészséges élelmiszert állít elő. Tehát beletartozik a gondolatkörbe az is, hogy az ökológiai gazdálkodás a biztos megélhetést szolgálja.
Ugyanakkor azzal is hozzájárul a vidék gazdasági fejlődéséhez, hogy nem rombolja, kevésbé teszi tönkre a természeti erőforrásainkat: a talajt, levegőt és a vizet. Ezeknek az erőforrásoknak legtöbbször nem adunk árat, mégis ezek biztosítják az életfeltételeink alapjait. Erőforrásaink megőrzése a jövő generációja számára is ugyanolyan fontos, hogy meg tudjanak élni.
A szűkebb értelemben vett piacgazdaságon belül azt látjuk, hogy a fogyasztóknak is egyre fontosabb, hogy ne a környezetünk és egészségünk rovására legyen egy élelmiszertermelő versenyképes. Hanem épp ellenkezőleg, őrizze meg ezeket az értékeket. Ezért hajlandó fizetni is a vásárló. A különböző országokban a társadalom gazdasági lehetőségeitől is függ, hogy mennyire tehetik meg ezt az emberek. Magyarországon is elindult a folyamat. Azáltal, hogy fenntartható ökoterméket állít valaki elő, a reálgazdaságban is nagyobb hozzáadott értéket tud megvalósítani.
Milyen új technológiák vannak az energiahatékonyság javítására a vidéki területeken, foglalkozik ezzel az ökológiai gazdálkodás?
Ökogazdálkodás szempontjából különösen releváns lenne a biogázüzemek alkalmazása, akár kisebb léptékben is, ahol például 3-4 gazda üzemelteti az üzemet és használja a megtermelt energiát. Ez egy működő modell, ám hazánkban sajnos még nem elterjedt. Az ökogazdálkodásban azért van kiemelt jelentősége, mert a leghatékonyabb öko tápanyag visszapótlási lehetőség pont a növényi maradványokkal táplált biogázüzem iszapja, ami megfelelő módon, például talajinjektorral visszajuttatva a talajba, szinte veszteség nélkül biztosítja a tápanyagkörforgás igényét. A mai világban, amikor leálltak a műtrágyagyárak és drasztikusan megemelkedtek az energiaköltségek, mindez nem csak az ökogazdáknak lenne érdekes.
Milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre az ökológiai gazdálkodás elősegítésére vidéken?
Legközelebb 2025-ben lesz lehetőség pályázni öko átállásra, illetve öko területek fenntartására is. Tudni kell, ha valaki bejelentkezik az ökogazdálkodás rendszerébe, akkor először egy átállási időszakon kell keresztülmennie. Ilyenkor még nem bio tanúsított a termék, amit előállít. Erre azért van szükség, mert idő, mire kitisztul a környezet, a talaj, valamint arra is idő kell, hogy a gazdálkodó elsajátítsa az ökogazdálkodás helyes módját.
Miután letelik a szántóföldek esetében a két, ültetvényeknél a három év, és az ellenőrzések során minden rendben volt, bio tanúsítványt kaphat a gazdálkodó és az ott előállított termék. Az átállási időszakra magasabb támogatási összeg jár, mint utána a fenntartásra.
Ágazattól függően, hogy szántó, gyep vagy gyümölcsös területről van szó, is változik a támogatási összeg. Legutóbb jelentősen megemelték a támogatási összegeket, emiatt is érdekes lehet sok gazdálkodónak az öko ágazat.
Hogyan lehet a lakosság tudatosságát növelni az ökológiai gazdálkodás iránt?
Leginkább ismeretterjesztő, promóciós kampányokkal lehetne a lakosságot tájékoztatni az ökológiai mezőgazdaság és a biotermékek előnyeiről. Ebben a kereskedelmi láncok, de az agrármarketing is szerepet játszhat. Fontos eszköz továbbá az oktatás, akár már az óvodától kezdve, egészen az agrárfelsőoktatásik bezárólag.
Milyen lehetőségek vannak a fenntartható és környezetkímélő, megújuló energiaforrások használatára az öko ágazatban?
Magyarország termálvíz nagyhatalom, ennek fenntartható alkalmazása egy külön szakterület. A mezőgazdasághoz köthetően a biogáz üzemek alkalmazásáról már beszéltünk. A napenergia szintén nagyon izgalmas kérdés. Kutatóintézetként figyelemmel kísérjük a legújabb megoldásokat, az úgynevezett Agrivoltaic rendszereket, amikor a napelemparkot kombinálják a mezőgazdasággal, és az energiatermelés mellett akár árnyékolás, vagy jégvédelem céljából is hasznosítják.
Egyre inkább érintenek minket a globális felmelegedés extrém jelenségei, elég csak a tavalyi aszályos évre gondolni. Mit nem adtunk volna egy kis árnyékolásért a földeken, és persze a napenergiával megtermelt áram sem jött volna rosszul. Ezekben a megoldásokban nagyon sok lehetőség van, függetlenül attól, hogy öko vagy nem ökogazdálkodásról beszélünk.
Hogyan járul hozzá az ökológiai gazdálkodás a klímavédelmi célokhoz?
Az ökogazdálkodás alapvetése, hogy törekszik a körfolyamatokra. Az anyagok és az energia is minél inkább a gazdaságon belül áramoljon. A külső inputokat minimalizáljuk, amennyire lehet. Ez segíti a klímavédelmi célokat is, például azzal, hogy nincs szükség a nagyon energiaigényes műtrágya előállítására és szállítására. A kémiai növényvédőszerek felhasználási aránya is sokkal alacsonyabb (gyomirtók, rovarölők, gombaölők).
A gépek működtetése persze ma még az ökogazdaságokban is fosszilis alapú, viszont ki kell emelni, hogy a talaj szervesanyag tartalma, és az általa elnyelt szén az ökológiai gazdaságokban magasabb a szokványosnál. Klímavédelem szempontjából ezzel is kiemelkednek az ökogazdaságok – mondta Dr. Drexler Dóra.
