Ma már a kukorica árát az éves terméshozam, az éghajlat-változás hatásai, a világpiaci tendenciák, valamint olykor a politika is befolyásolja, de döntő súllyal továbbra is a kukorica keresleti-kínálati mérlege bír. Az OTP Agrár szakértői összefoglalták, hogy milyen tényezők hatnak jelenleg a globális kukoricamérlegre és ezáltal az árára is, amely 2021 januárjától napjainkig igen nagy intervallumban (59-146 eFt/tonna) mozgott.
A kukoricatermelés erősen koncentrált bizonyos régiókban, a globális kukoricatermelés 65-67 százalékát az Egyesült Államok (USA), Kína, Brazília és Argentína adja. Nem csak a kukorica termelése, hanem az exportja is erős koncentrációt mutat, a legnagyobb exportőrök az USA, Brazília, Argentína és Ukrajna. A kukorica legnagyobb importőre pedig kétségtelenül Kína – írta az OTP Agrár.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint az USA kukoricatermelése 8 százalékkal alacsonyabb a 2022/23-as gazdasági évben, mint egy évvel korábban, mert a vegetációs időszakban a régió egyes részein tapasztalható szárazság hátrányosan érintette a termést. Az Európai Unióban (EU) is a történelmi aszály következtében jelentősen visszaesett a kukoricatermés (2022/23-as termelés több mint 18 százalékkal alacsonyabbra becsülhető az egy évvel korábbinál).
Az USA alacsonyabb kukoricatermelése lehetővé tette, hogy Brazília átvegye a vezető szerepet, ezzel világelső kukoricaexportőré lépett elő a dél-amerikai ország a 2022/23-as szezonban.
Az ukránok és az argentinok szerepe visszaesett
A másik két nagy exportőr, Argentína és Ukrajna kereskedelmi szintje is jelentősen befolyásolja a kukorica globális kereskedelmét. Ukrajna ugyan lenyűgöző mennyiségű kukoricát tudott exportálni a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében, ám a havi mennyiségek a háború előtti kapacitás alatt maradtak. Argentína kukoricahozama pedig az utóbbi években jelentősen érintett az időjárási kockázatokkal (aszály). Így Brazília pótolja azt a hiányt, amelyet Argentína és Ukrajna hagyott a világ kukoricaellátásában.
Új kulcsvásárló
Kína, mint az új kulcsvásárló, mindenképp említést érdemel még. Brazília és Kína tavaly írta alá a megállapodást a kukoricakereskedelem növény-egészségügyi követelményeiről, és 2022 novemberében került sor az első brazil kukorica szállításra Kínába. Tavaly a brazil kukorica elsődleges célországai Irán, Spanyolország, Japán, Egyiptom és Kolumbia voltak.
Idén januárban már Kína lett a brazil kukoricaexport elsődleges célországa, megelőzve a korábbi hagyományos importőröket. A brazil mezőgazdaság folyamatos és tartós terjeszkedése azt is jelentheti, hogy USA a következő években gyakrabban verseng majd Brazíliával az első helyért.
Ezeket várják az óriásoktól a szakemberek
Összességében a globális kukoricatermelés növekedését vetítik előre a következő szezonra az USDA szakemberei, amit elsősorban a rekordnak ígérkező brazíliai termelési kilátásokkal, valamint az Egyesült Államok és Argentína kedvező termésével indokolnak. A fő exportőrök bőséges kínálata csökkenti az árakat és támogatja a globális kereslet fellendülését.
Kelet-Európában is van egy szereplő, aki igen nagy hatást gyakorol a főbb mezőgazdasági nyersanyagok, így a kukorica készletére és ezáltal az árára is. Ukrajnából a szolidaritási folyosókon és a fekete-tengeri gabonakezdeményezés eredményeképp a kukoricát szinte egyenlő mértékben exportálták fejlett, illetve fejlődő országokba.
Ez azt is magával hozta, hogy a kukoricaszállítmányok mennyisége ugrásszerűen nőtt Magyarország és a többi régiós EU-s tagállam irányába is, komoly piaci zavarokat okozva.
Az Ukrajna felől az Unióba tengeren és szárazföldön érkező jelentős mennyiségű import, a fent írt világpiaci folyamatokkal párosulva lenyomta a termelői árakat. Az ukrán gabona árát a háború is jelentősen leszorította. Ugyan az Európai Unió elismerte a régióban kialakult piaci helyzet súlyosságát és a gyakorlatban egy rendkívüli védintézkedés alkalmazását vezette be, amely rövid távon megoldást jelenthet, de hosszú távon Ukrajnával, mint nagy szereplővel mindenképp számolni kell. Ez kihívást jelent Európa gabona- és olajosnövény termelő országai számára – írták.
Ezt várják a 2023/24-es időszakra
A kulcsfontosságú inputok, többek között a műtrágya költségének 2022. második felétől bekövetkezett csökkenése felkeltette a reményt, hogy a kukorica 2023-ban jövedelmezőbb választás lehet a termelőknek. Ehhez képest az EU csökkentette a kukorica vetésterületét az időjárás és az erős verseny miatt.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 8,52 millió hektáron vetnek kukoricát, ami 330 ezer hektárral lesz kevesebb a 2022-es adatnál és 725 ezer hektárral a 2021-es szintnél. Németország, Franciaország, Olaszország, Bulgária, Lengyelország és Románia csökkenti leginkább a kukorica vetésterületét. A csökkenés másik oka a repcével és az őszi kalászossal vetett területek bővülése.
Ezenkívül az európai gazdálkodók a szárazságtűrő növényekre, például a napraforgóra vagy egyéb jövedelmező növényekre, például a szójababra váltanak. Az Ukrajnával határos országokban a gazdálkodóknak az olcsó ukrán gabonával való jelentős verseny tényezőjét is figyelembe kell venni. Továbbra is meghatározó azonban az időjárás.
Megfelelő csapadékellátottság esetén az EU-s kukoricatermés 65,3 millió tonnára való korrekcióját remélik az elemzők, ami 25 százalékkal, azaz 13 millió tonnával haladja meg a tavalyi termés mennyiséget, de 8,2 millió tonnával lesz kevesebb, mint 2021-ben.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2022-es betakarítási évhez képest Szlovákiában nő a kukoricatermés a legnagyobb mértékben, ezt követi Románia és Magyarország. Megjegyzendő az is, hogy az EU-ban az állatállomány számának jelentős csökkenése, a madárinfluenza-járványok és a magas infláció csökkenti a hús- és tejtermék fogyasztást, ami azt is jelenti, hogy a takarmányok iránti kereslet is csökkenhet, különös tekintettel a kukoricára.
A hazai kukorica 2023-as helyzete
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákat felmérő jelentése szerint (05.14.-ei állapot alapján) 2023-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 46 ezer hektár, ennek fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A jelentés időpontjában, közel 97 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 845 ezer hektár körül alakult. A kukorica tervezett 871,2 ezer hektár vetésterületének 23,3 százaléka Észak-Alföldön, 21,9 százaléka Dél-Alföldön és 19,6 százaléka a Dél-dunántúli régióban található – közölték.
