Július 1-jén hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló (2019. évi CXIII.) törvény módosítása, amely alapján megváltozott több, a közösségek elismerésével kapcsolatos szabály is. Így a jövőben a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismeréséhez elegendő, ha a tagok legalább 75 százaléka az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelő.
A részletekről Szigeti Tamás agrárkamarai szaktanácsadót, az ország egyik legnagyobb öntözési közösségének vezetőjét kérdezte a magyarmezogazdasag.hu munkatársa.
Az új rövidítés az FVK – fenntartható vízgazdálkodási közösség
Mint mondta, megszűnt az „öntözési közösség” megnevezés, és helyette a „fenntartható vízgazdálkodási közösség” (FVK) elnevezést kell használni a jövőben. A változást elsősorban az európai uniós támogatások elnyerése indokolta.
Fontos változás, hogy július 1-jétől elfogadható öntözendő területként az állandó – legeltetett vagy kaszált – gyep is, amely szántóföldi növénytermesztés, ipari zöldségtermesztés esetén a közösség teljes területének legfeljebb 10 százaléka lehet.
Egyértelműsítették, illetve pontosították azt is, hogy mely növénykultúráknak legalább hány hektáron szükséges öntözési lehetőséget biztosítani a közösség állami elismeréséhez. Ez ugyanis a támogatások elnyerésének előfeltétele.
Eszerint a fenntartható vízgazdálkodási közösségnek az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés, illetve ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár öntözhetőségét kell biztosítania
. A területnek legfeljebb 10 százaléka lehet – legeltetett vagy kaszált – állandó gyepterület. Kertészeti zöldség és ültetvények – gyümölcs, szőlő –, illetve aromás, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár területet szükséges öntözhetővé tenni. Ebben a kategóriában – vagyis 10 hektárral – az aromás, gyógy- és fűszernövény-termesztés is elfogadható.
Változtak az öntözési körzet kijelölésének a szabályai is
A jövőben nem lehet kijelölni olyan új öntözési körzetet, amely egy már elismert közösség öntözési körzetének határától 100 méter távolságon belül helyezkedik el. A másik változás pedig, hogy az öntözési körzet határának két legtávolabbi pontja nem lehet messzebb egymástól légvonalban 20 kilométernél.
Szigeti Tamás szerint a jogszabály-módosítás életszerű változásokat és szükségszerű pontosításokat tartalmaz. Ezek egyértelműen kedvezőek a támogatásokra pályázó gazdaközösségek számára, az utolsó előttiként említett változással kapcsolatban azonban más a véleménye.
A 100 méteres korlátozás célja ugyanis az, hogy minél nagyobb körben fogjanak össze és működjenek együtt a gazdálkodók a fenntartható vízgazdálkodás érdekében, de finanszírozás szempontjából nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás számukra.
Gyakorlatias megoldás szükséges
A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségnek például jelenleg 38 tagja van, de a finanszírozás optimalizálása érdekében két öntözési közösséget alkotnak. Egy öntözési közösség támogatását ugyanis 100 millió forintban maximalizálták, ha viszont megfelelnek a feltételeknek, kétszer ennyit is lehívhatnak, ha hivatalosan két közösséget alapítanak.
A kalocsai közösséghez jelenleg további 12 növénytermesztő szeretne csatlakozni, összesen 150 hektáros területtel. Ők is akkor válhatnának jogosulttá a legtöbb támogatásra, ha új öntözési közösséget, vagyis FVK-t hoznának létre, ezt azonban nem teszi lehetővé az új, 100 méteres korlátozás.
Szigeti Tamás szerint elképzelhető, hogy az ilyen helyzetek megoldása érdekében finomítani fogják még a jogszabályt, de ha nem, akkor igyekeznek valamilyen gyakorlatias megoldást találni a problémára.
