Az alacsony születési súlyú malacok a megnövekedett megbetegedési és elhullási arányok, valamint a csökkent növekedési teljesítmény, hús- és hasított testminőség miatt jelentős gazdasági veszteséget okoznak. Ezért a koca és a malacok szintjén táplálkozási stratégiákra van szükség az alacsony születési súly kialakulásának megelőzése, valamint a malacok túlélési és növekedési arányának növelése érdekében.
A fokozott termékenységre irányuló genetikai szelekció növelte az almonkénti malacok számát, az almon belüli születési súlyváltozást és az alacsony születési súlyú malacok százalékos arányát. Az elmúlt évtizedekben a születés utáni túlélést is növelte.
Alacsony születési súlyú malacok
Az az újszülött malac, amelyiknek az alom átlagos születési súlyának 10. percentilisénél kisebb a születési súlya, vagy az az újszülött malac, amelynek születési súlya kisebb, mint az átlagos születési súly mínusz a standard eltérés legfeljebb 2-szerese, alacsony születési súlyú malacnak minősül. Függetlenül a vemhességi kortól és a szülés időpontjától. A méhen belüli növekedéskorlátozás igen gyakori a nagy termékenységű, magas ovulációs rátával rendelkező kocáknál. A méh zsúfoltsága miatt egyes magzatok nem érik el a genetikailag meghatározott potenciális méretüket.
Az alacsony születési súly kezelése a kocák szintjén
A vemhesség utolsó heteiben a túl termékeny kocák túltáplálása csökkenti az embrióelhalást. A kocák mozgósítják a tápanyagokat a magzati fejlődés támogatására; így az alacsony energiaellátás nincs káros hatással a malacok születési súlyára.
A kocatáp kiegészítése a vemhesség végén közepes láncú zsírsavakkal javítja az alacsony születési súlyú malacok túlélését a születés utáni időszakban azáltal, hogy növeli a koca tejhozamát és tejminőségét. A kocák takarmányában lévő hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak, mint például a halolaj, nélkülözhetetlenek az agy fejlődéséhez, csökkentik az elválasztás előtti elhullási arányt, növelik a malacok születés utáni növekedését, és javítják a szopási viselkedést.
Optimális túlélés és növekedés
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak pótlása a vemhesség első felében csökkenti az alacsony születési súlyú malacok előfordulását a placenta fokozott növekedése miatt. A vemhesség alatt a fehérje elérhetősége és a kiegyensúlyozott aminosavprofil elengedhetetlen az utódok optimális túléléséhez és növekedéséhez, valamint az alom egyöntetűségéhez.
Az L-karnitin pótlása a teljes vemhességi időszak alatt kiegyensúlyozott alomtömeghez vezet.
A korai vemhességben lévő kocáknak nagy mennyiségű treoninra, míg a késői vemhességben lévő kocáknak nagy mennyiségű argininre, glutaminra és leucinra van szükségük a magzati és emlőnövekedéshez.
Az arginin étrendi pótlása növeli a méhlepény érrendszeri ellátottságát, az élve született malacok számát és az alom össztömegét. Az L-karnitin kiegészítése a teljes vemhességi időszak alatt kiegyensúlyozott alomtömeghez és a méhlepény fokozott fejlődése és a méhen belüli magzati táplálkozás miatt megnövekedett születési súlyhoz vezet.
A probléma kezelése a malacok szintjén
A kolosztrum tápanyagokat és immunglobulinokat tartalmaz, amelyek biztosítják az anyagcseréhez, a hőtermeléshez és a passzív immunitáshoz szükséges elemeket és energiát. Ezért az elegendő kolosztrumfogyasztás kritikus fontosságú az alacsony születési súlyú malacok túlélésének szempontjából.
Ezek a malacok azonban kevésbé képesek a tőgy felé mozogni, a tejért versenyezni a nehezebb alomtestvérekkel, és elegendő kolosztrumot és tejet fogyasztani. A vemhesség utolsó hetében a fermentált burgonyafehérje és pektinmaradék etetése növeli a kolosztrumtermelést. Az újszülöttek számára kereskedelmi forgalomban kapható emlékeztető készítmények vagy kolosztrumpótlók használhatók, amelyek kiegészítő energiát, immunglobulinokat és növekedési faktorokat tartalmaznak.
Ajánlott a hőlámpa és a padlófűtés
A közepes és hosszú láncú trigliceridek emulziójának kiegészítése csökkenti az elhullásveszélyt. Ajánlott a hőveszteséget elektromos hőlámpák és padlófűtés alkalmazásával csökkenteni, valamint megakadályozni, hogy a malacokat közvetlenül az ellés után a koca összenyomja.
Ezenkívül az olyan gyakorlatok, mint az osztott szoptatás, az osztott elválasztás és a keresztszoptatás a laktáció során a legkönnyebb malacok fokozott és hosszan tartó tejfelvételét és felzárkózó növekedését eredményezik, és akár 40%-kal csökkentik az elválasztás előtti elhullást.
A méhen belüli növekedéskorlátozás megakadályozza a vékonybél fejlődését és érését. Így csökken a születés utáni optimális táplálékfelvétel és barrierfunkció valószínűsége. Az inzulinszerű növekedési faktor-1 pótlása az újszülöttkori tápszerrel táplált malacoknak serkenti a vékonybél növekedését és érését, növeli a kriptasejtek proliferációját és a villusmagasságot, valamint növeli a bél enzimaktivitást.
További kutatásokra van szükség a különböző vemhességi fázisok alatti aminosavszükségletek jobb megértéséhez.
Az exogén módon adagolt epidermális növekedési faktor növeli a bél-kefehatár enzimaktivitását, és gyógyító hatással van a bélszöveti károsodásokra. A leptin hozzáadása a tápszerrel táplált újszülött malacok étrendjéhez az élet első 7 napja alatt hosszabb vékonybélhez és jobb tápanyagfelszívódáshoz vezet.
Záró megjegyzések
A modern intenzív sertéstenyésztésben az alomnagyság növelésére irányuló szelekció az alacsony születési súlyú malacok gyakoribb előfordulását eredményezi. A kocaszintű megközelítések közé tartozik a méhen belüli környezet optimalizálása további lipidek és funkcionális aminosavak pótlásával, valamint kiegyensúlyozott aminosavprofilú takarmányok biztosításával a vemhességi időszak alatt.
A malacok szintjén alkalmazott megközelítések közé tartoznak a malacok életben tartását és kielégítő súlygyarapodásukat biztosító takarmányozási és kezelési stratégiák. További kutatásokra van azonban szükség a különböző vemhességi fázisok alatti aminosavigény, valamint az alacsony születési súlyú malacok eltérő fejlődésének jobb megértéséhez és táplálkozási igényeik kielégítéséhez. (Forrás: pigprogress.net
