Közeledik a karácsony, amikor sok családban felmerül a kérdés, milyen karácsonyfát válasszanak. A döntést megkönnyíti, ha tudjuk, milyen karácsonyfa a leginkább környezetbarát. A műfenyő, a vágott, netán a gyökeres? Esetleg, ha semmilyen karacsonyfát nem veszünk? Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke úgy véli, 30 év kutatás és egyetemi tanítás után, valamint a világ folyamatos változása alapján is más a helyes válasz erre, mint akár pár éve. Ezért összefoglalta az érveit.
Környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legjobb döntés az élő vágott fa, amelyik ráadásul minél nagyobb legyen. Ez a nem vásárlásnál és a gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás. Minél több minél nagyobb fát vegyünk! A tudomány legújabb eredményein alapuló érveim alaposabban kifejtve alábbiakban olvasható.
Vágott, élő karácsonyfa
Minél több karácsonyfát vásárolunk, az annál nagyobb földterületről származik, annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít. Ráadásul a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsájtásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, továbbá az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja és élőhelyet biztosít.
A “bioeconomy”, vagyis olyan gazdaság, ami alapvetően a természetnek az emberek számára nyújtott szolgáltatásait használja úgy, hogy azokon nem ront, sőt, javítja azokat. Nagyon fontos, és támogatni kell, hogy minél több és erősebb legyen az a gazdaság, ami közben a természetet is gazdagítja. Persze, nem ugyanaz lesz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából, biztosan sokkal rosszabb. Márpedig karácsonyfa-ültetvények nem állami kézben lévő természetvédelmi területek helyén lesznek, hanem magánkézben lévő földterületeken, amiből valamilyen profitot szeretnének (jogosan) termelni. Segítsünk, hogy minél több ilyen helyen legyen hosszú évekig burjánzó “erdő”, és ez legyen nyereséges a számukra.
Például, a talaj szempontjából rettenetesen fontosak a sok évig élő növények, tehat minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. Ezek a a gyökérzetükkel megfognak és megtartanak rengeteg csapadékot, amit amikor szárazság van, kipárologtatnak, így termelik az új csapadékot. Ezt semmilyen alternatíva nem teszi meg nekünk.
Minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és klímaregulációban. mivel sok erdő mérhetően hűt. Tehát ez az a kívételes eset, hogy sokkal jobb a nem vásárlásnáls is.
Tekintsük úgy, hogy minél több karácsonyfát veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni. Minél nagyobb fát veszünk, az annál több szén-dioxidot kötött meg, annál több szerves anyagot halmozott fel a gyökerével a talajban, a nagyobb gyökérzetével annál több csapadékot kötött meg és tárolt, annál hosszabb ideje volt a helyi biodiverzitásnak, helyi élővilágnak, talajnak zavarásmentesen kialakulni és regenerálódni, annál több árnyékot biztosított, annál többet párologtatott a nyári, forró napokon, tehát “termelte” a helyi záporokhoz a nedvességet a felhőkbe.
Műfenyő
Nagy a nyomás a cégektől, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, hogy minél több műanyag tárgyat vásároljunk, mert a megsokszorozódott termelt műanyagot el akarják adni nekünk. De a műanyag nemcsak, hogy egyáltalán nem lebomló, nem újrafelhasználható, óriási hulladékhalmokat hagy a gyerekeinkre, és már a használata alatt hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikro-műanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van már mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak. A férfiak spermaszáma, például, ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak a műanyagokban lévő, a szervezetünkbe kerülő vegyszerek. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, és így megnöveltük a szervezetünk mikroműanyag-terhelését.
De csak hulladék szempontból számoljuk ki: lehet, hogy tízezer, nylonzacskó felhasználásának a megtakarítását nullázzuk le egy, később műanyag szemétté váló, sok kilós műfenyővel…
Gyökeres fenyő
A tudomány általam ismert legújabb állására alapozva, én nem hiszem, hogy a gyökereivel, talajjal kicibált és máshova elszállított fenyő jobb, mint a vágott. Itt vannak az érveim:
1. A gyökérrész kivételével egy rakás helyi talajt kiveszünk, eltávolítunk. A talaj évtizedekig, de inkább évszázadokig tart, amíg keletkezik, iszonyatosan nagy érték, rettenetesen sok természeti erőforrást rabolunk el a talajból, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák.
2. Tegyük fel, hogy MINDEN ilyen gyökeresen vett fát tényleg kiültetnek valahova, és a folyamatban nem sok talaj veszik el (ami nyilván nem így van, szerintem sok ezekből a végén ugyanúgy a kukában végzi, és annál nagyobb kárt, mint sokezer év alatt fejlődött talajt a szemétbe tenni, keveset lehet okozni). Még ebben az esetben is, elképzelhető, hogy az a talaj, ahol a fenyő nőtt, nem biztos, hogy jó a mi kertünkben. Esetleg behurcolunk vele invazív fajokat , újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs esetleg ellensége.
3. A legjobb a talajt ott hagyni, ahol van, megzavarás nélkül. Ha csak kivágják a fát, a gyökérzet nagy része ott marad (talajművelés kérdése), tehat a fenyő által megkötött szén-dioxid nagy része (ami a talajban van), a fa kivágása után is megmarad ott. Ha ügyesen, nagy bolygatása nélkül ültetik a következőt, akkor a talaj szervesanyag, szén-dioxid tartalma, biodiverzitása, mikrobiómája csak nő és egyre javul. Viszont, ha rendszeresen kitépnek belőle hatalmas földlabdákat a gyökérzettel, ezen hatalmas értékek egy jelentős része elveszik.
4. Ha védeni akarjuk a fákat, vegyünk fenntarthatőan működő ültetvényből (folyamatos talajtakaró növényzet nagyon fontos, kevés vegyszer, kevés talajbolygatás az új ültetésnél) vágott karácsonyfát, és mi pedig a kertbe ültessünk az ottani ökoszisztémának megfelelő, honos fafajt a saját talajunkba. Egyáltalán nem biztos, hogy a mi kertünkbe jó, ha fenyőt ültetünk. Azok, például, elsavasítják a talajt, kevesebbet párologtatnak vagy árnyékolnak, mint egy lombhullató fa, stb. A kertünkben sokkal jobban teszünk a természetnek és a klímának egy helyi, honos lombhullató faj (akár itthoni nemesítésű gyümölcsfa) ültetésével, és a saját talajunk megőrzésével, ápolásával.
Ne vegyünk semmilyet
Ahogy fentebb kifejtettem, a semmilyen karácsonyfa vásárlásnál is jobb, ha veszünk élő fát, mert ezzel támogatjuk a biogazdaságot, a még több széndioxod-elnyelést, az új karácsonyfa ültetését, a talaj helyreállítását, a csapadék tárolását, stb. Ha nem erre költjük a pénzünk, valamire el fogjuk – és gyakorlatilag bármi más költés, tehát fogyasztás, sokkal nagyobb környezeti kárt fog okozni, míg ez környezeti hasznot hoz.
Összefoglalva: az élő karácsonyfa vásárlásával támogatjuk a biogazdaság erősítését, a természet és a talajok helyreállítását, a biodiverzitás helyreállítását, a klíma helyi és országos szabályozását, a csapadék talajainkban való jobb tárolását, az éghajlatváltozást okozó széndioxid-tárolását – és még lehetne sorolni! Erre nyugodtan lehet költeni karácsonykor minél többet minden lelkiismeret-furdallás nélkül, sőt, rengeteg jóérzéssel!
