A globális élelmezésbiztonságra és a környezeti fenntarthatóságra való törekvésben a mezőgazdasági termelékenység fokozásának igénye továbbra is fennáll. A jelentős történelmi eredmények ellenére továbbra is szükség van a hektáronkénti hozam növelésére. Max Roser kutatása szerint a föld mezőgazdasági hasznosítása történelmileg a biológiai sokféleség csökkenésének fő hajtóereje világszerte.
Az elmúlt 10 000 év során a mezőgazdasági terjeszkedés a vadonok hatalmas területeit termőföldekké és legelővé változtatta. Ma a világ lakható földterületének csaknem felét mezőgazdasági célokra használják, összesen körülbelül 48 millió négyzetkilométernyi területet, ami nagyjából ötször akkora, mint az Egyesült Államok.
Hektáronként egyről három és fél tonnára nőtt a búza
Annak ellenére, hogy az elmúlt hat évtizedben figyelemre méltó előrelépés történt a termőföld termelékenységének növelésében, a búzahozam például hektáronként egyről három és fél tonnára emelkedett, továbbra is jelentős kihívások állnak fenn. A mezőgazdasági földhasználat egyes régiókban tovább bővül, és ez veszélyt jelent a vadon élő állatok élőhelyére és a biológiai sokféleségre.
A „hozamrések” kutatása azt mutatja, hogy többet lehet tenni a növénytermesztés hatékonyságának maximalizálása érdekében. A hozamkülönbségek a jelenlegi hozamok és a meglévő növényekkel, technológiákkal és (precíziós) gazdálkodási gyakorlatokkal elérhető potenciális hozamok közötti különbséget jelentik.
E hiányosságok megszüntetése összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé az olyan technológiák elfogadására, mint az öntözés, a műtrágyák és a javított vetőmagok, valamint politikai és pénzügyi reformok a gazdálkodók támogatására és a piacra jutás megkönnyítésére.
Átállás a növényi alapú étrend felé
Ezenkívül a fogyasztási minták kezelése kiemelten fontos. A mezőgazdasági területek túlnyomó többségét hús- és tejtermékek termelik, annak ellenére, hogy ezek a termékek a világ fehérje- és kalóriaellátásának csak töredékét teszik ki.
A növényi alapú étrendre való átállás akár 75%-kal is csökkentheti a globális mezőgazdasági földhasználatot, felszabadítva a földterületet a vadon élő állatok megőrzésére és az ökoszisztéma helyreállítására.
Akár 56%-os növekedés is lehet a globális élelmiszer-keresletben
A globális élelmiszer-kereslet 35-56%-os növekedését tükröző előrejelzések fényében a század közepére a mezőgazdasági termelékenység jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az emberiség a történelem sarkalatos pillanatában áll, ahol a hektáronkénti termelés növelésére való törekvés nemcsak a növekvő népesség táplálásához elengedhetetlen, hanem a bolygó biológiai sokféleségének és ökoszisztémáinak megőrzéséhez is.
A technológiai fejlesztések kiaknázásával, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elfogadásával és az étrendben a növényi alapú élelmiszerek felé történő átállás előmozdításával a gazdálkodók kulcsszerepet játszhatnak egy olyan jövő megvalósításában, ahol biztosított az élelmezésbiztonság, és újra virágzik a természet.
Összefoglalva, a nagyobb mezőgazdasági termelékenység felé vezető út még korántsem ért véget. Ez egy kihívásokkal teli utazás, de tele van lehetőségekkel egy ellenállóbb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszer létrehozására a következő generációk számára.
(Forrás: futurefarming.com)
