Mindig szívesen jár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az agrárminiszter, hiszen onnan, Újfehértóról származik. Legutóbb a Zsindelyes Cottage turisztikai központjának harangszentelésén készítettek vele interjút az agrárgazdaság néhány fontos kérdéséről. Kiderült, hogy van, amiben a magyar mezőgazdaság teljesítményét csak Belgium és Dánia múlta felül. Év végi interjú dr. Nagy István agrárminiszterrel.
A miniszternek a Szabolcs Online tette fel a kérdéseket, ezt az anyagot szemléztük.
A november végi adatok alapján hazánk idei külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja. Hogyan sikerült ez?
A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett, ami a magyar gazdák és agrárvállalkozások sikereinek, valamint a kormányzat erőfeszítéseinek következménye. Ráadásul a területi termelékenységet jelző mutató növekedése Belgium és Dánia után nálunk a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban. A mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2693 milliárd forintot. 2010 és 2018 között folyó áron 60 százalékkal emelkedett. Hazánk ezzel az Európai Unióban a legjobb eredményt érte el. Az agrárgazdaság beruházása 2010 és 2018 között összességében 43 százalékkal bővült, a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre 2018-ban, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. Büszkék vagyunk arra is, hogy a nemzetgazdaság első három negyedéves külkereskedelmi többletének 63 százalékát – azaz közel kétharmadát – az agrártermékek nyújtották, az agrárgazdaság 2444,4 millió euróval járult hozzá a 3887,9 millió eurós nemzetgazdasági többlethez.
A jelen és a jövő egyik nagy lehetősége a precíziós gazdálkodás. Miket láthattunk és mire számíthatunk?
Mára már egyértelművé vált, hogy a magyar mezőgazdaság is korszakváltáshoz érkezett. A célunk, hogy az új technológiák alkalmazása minél szélesebb körben elterjedjen. Ennek érdekében a Digitális Jólét Program keretében kidolgoztuk Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS). Az Európában elsőként hazánkban elfogadott stratégia célja a magyar agrárium digitális fejlesztése. A DAS keretében megszerezhető a digitális megoldások használatához szükséges tudás és készség a szakképzésben és a felsőoktatásban, valamint a felnőttképzésben egyaránt. Ezen túlmenően adatok gyűjtése, elemzése, közreadása, ingyenesen elérhető adatbázisok, technológiai műveletek automatizálása és robotizálás is segíti majd a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelését.
Komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot a klímaváltozás. Hozhat-e ezekre megoldást a készülő, öntözésről szóló törvény?
Az elmúlt években a természeti csapások megközelítőleg 90 százaléka volt az időjáráshoz köthető. Az ennek nyomán létrejövő gazdasági kár minden addigi rekordot felülmúlt. A klímaváltozás jelentős mértékben érinti hazánkat is, ráadásul a mezőgazdaság az egyik leginkább kiszolgáltatott ágazat. Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt viszont az élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Ma kevesebb, mint 100 ezer hektáron öntözünk. Pedig körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, és azt is tudjuk, hogy 400–500 ezer hektár közé tehető az igény az öntözésre. Fontos, hogy a gazdák együttműködjenek, öntözési közösségeket alkossanak, ehhez az együttműködéshez adja meg a keretet a 2019. végén elfogadott törvény.
Az osztatlan közös tulajdonú földekről úgy vélekedett: gúzsba kötik az ágazatot. Sikerül kiszabadulni ebből a szorításból?
A célunk, hogy 10 hektáros birtokméretig lehetővé tegyük az egyszerűsített földvásárlást. Elsősorban azért, hogy az állami tulajdoni hányadok értékesítésével elősegítsük az osztatlan közös földtulajdon felszámolását. Így az osztatlan közös földeken az állam jelenlegi tulajdonostársai 1/1-es földtulajdonokat szerezhetnek, ami nagyban segítené a földek megfelelő hasznosítását. Az erre vonatkozó törvénymódosításunkat várhatóan 2020 tavaszán tárgyalhatja az Országgyűlés.
Fontos kérdés az utánpótlás, a szakképzés: mennyire vonzó pálya ma a mezőgazdaság?
Az agrárium modernizációjának fő üzenete, hogy a fiatalok felismerjék, a technológiai fejlődés és a digitalizáció színesebbé teszi a mezőgazdaságot, megkönnyíti a munkavégzést, és javítja annak megítélését is. Az ágazat rohamosan változik. Egyre nagyobb teret hódítanak az újfajta tudást és látásmódot követelő technológiák, amelyek teljesen át fogják formálni az ágazatot. Ezért meg kell találni azokat a fórumokat, ahol lehetőség nyílik a sikeres fiatal vállalkozók, gazdálkodók bemutatkozására, hiszen saját történeteiken keresztül ösztönözhetik a fiatalokat. Nagy feladatunk a generációs szakadék, mert egyre kevesebben vannak, aki átvennék a családi gazdálkodásokat, egyre kevesebben tanulnak és dolgoznak a szektoron belül. Azt gondoljuk, hogy egy korszerű, modern agrárképzés a fiatalok számára is vonzóbb lehet, ezért meghatároztuk az agrárszakképző intézményi hálózat átalakításának alapelveit. Továbbá felkészültünk arra is, hogy az új szakképzési jogszabály a 2020/2021-es tanévtől alapvetően fogja átalakítani a szakképzés rendszerét. Ehhez igazodva módosítjuk az agrárszakképzés intézményrendszerét, és agrárszakképzési centrumokat hozunk létre.
A teljes interjút itt lehet elolvasni, Nagy István szakmai életrajza pedig ezen a hivatkozáson található.
