Románia és a négy visegrádi ország (V4) termelékenysége az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett, az európai uniós átlaghoz való teljes felzárkózáshoz továbbra is jelentős lemaradást kell ledolgozniuk a régió gazdaságainak. A V4 országok és Románia adataiból az látható, hogy 2000-től egészen 2019-ig Romániában volt a legalacsonyabb a termelékenység, viszont az ország lemaradása egyre inkább kezd eltűnni. A V4 országok közül Csehországban vannak a legmagasabb értékek, őt követi Szlovákia. Lengyelország és Magyarország már jelentősebb lemaradásban van a cseh és a szlovák pároshoz képest.
A G7 írta meg, hogy a kérdéskört érdemes a gazdasági ágazatok szintjén is megvizsgálni. Nem meglepő módon a mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás ágazatban a termelékenységi mutató Románia esetében is az átlagtól jóval elmarad az Európai Unió szintjén, hiszen csupán 23 ezer euró/fő. Ebben az ágazatban Izland (117 ezer euró/fő), Norvégia (107 ezer euró/fő) és Hollandia (64 ezer euró/fő) számít kiemelkedően jónak.
Kereskedelem, logisztika, vendéglátás, építőipar
Olyan jelentős szektorokban, mint a kereskedelem, a logisztika, a vendéglátás és az építőipar, a Romániában működő gazdasági egységek lényegében felzárkóztak a Magyarországon tapasztalható termelékenységi szinthez. Románia esetében érdemes megjegyezni, hogy a termelékenység az információs és kommunikációs (ITC) szolgáltatások szektorában 2013-tól látványos növekedésnek indult, majd pedig 2019-ben már elérte a 70 ezer euró/főt, ami alig 2 ezer euróval marad csak el a Csehországban mért értéknél. Az ingatlankereskedelemben a romániai termelékenység megelőzi a V4-es országokét. Sőt, az EU-s átlagtól is csak nagyon kevéssel marad el. Az ingatlankereskedelmet messze átlag feletti termelékenységi mutatók jellemzik a többi európai országban is, hiszen az EU-s átlag 605 ezer euró/fő. Románia hajszállal marad el ettől (600 ezer), Magyarország, Lettország és Lengyelország viszont jelentős hátrányban van, mivel termelékenységi mutatójuk 140 ezer euró/fő. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek, azaz a professzionális szolgáltatások területén Románia szintén elöl jár V4-es összehasonlításban. Míg 2000-ben csak 5 ezer euró/fő volt a termelékenység (messze elmaradva a V4-es átlagtól), addig 2019-re ez 43 ezer euró/főre növekedett, ami már egyre jobban közelíti az 53 ezres EU-s átlagot.
A román mezőgazdaság hozza össze a lemaradás nagy részét
Románia termelékenységi lemaradását nagyban magyarázza az, hogy a mezőgazdasági szektorban egy foglalkoztatott mindössze 5 ezer euró hozzáadott értéket állított elő még 2019-ben is. Magyarországon ez az érték 26 ezer euró volt, ami az uniós átlag feletti. Lengyelországban is kifejezetten alacsony a mezőgazdasági szektor termelékenysége, de még így is 60 százalékkal magasabb, mint ami Romániát jellemzi. Romániában a mezőgazdaság alacsony termelékenysége leginkább a számos kis méretű, feldarabolt háztáji gazdasággal – amelyek ennek megfelelően nem érik el a méretgazdaságossági küszöböt – és sok esetben a technológiai fejlesztések jelentős lemaradásával magyarázható. Habár az EU-s források és a külföldi befektetők megjelenésével, illetve a hazai gazdasági szereplők fejlesztésein keresztül új lendületet vett a szektor, a hatékonyságbeli lemaradás továbbra is rendkívül magas – írták.
Összességében tehát Románia termelékenységét leginkább a mezőgazdaság húzza vissza.
Ettől a szektortól eltekintve viszont a versenyszféra a V4-es országokkal összevethető szinten teljesít. A mezőgazdaság ellenpólusa az információs és kommunikációs szolgáltatások szektora, ahol Románia három visegrádi országot is leelőzött. Az ágazat súlya is relatíve magas, így érdemben képes javítani Románia termelékenységére vonatkozó mutatóit. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
