Miért kell a magyaroknak a selejt marhahús a minőségi helyett?

Megemelte 892 millió forintra a tenyészbika tenyésztésbe állítás eredetileg 700 millió forintos támogatási keretösszegét az agrártárca, tekintettel a húsmarha tartóktól beérkezett támogatási igényekre. A hazai hús versenyképes a nemzetközi porondon, viszont itthon még kevés a fizetőképes kereslet a legjobb minőségre.

A húsmarha ágazat a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált az elmúlt években. A húsmarha állomány a jó piaci lehetőségeknek és a támogatáspolitikának köszönhetően jelentősen növekedett. Míg 20 éve 21 ezer húshasznú tehén volt Magyarországon, 2019 júniusában már 164,7 ezer, s ez a szám 2010 óta közel a két és félszeresére emelkedett – olvashatjuk a napi.hu oldalán.

Miért kell a magyaroknak a selejt marhahús  a minőségi helyett? (Fotó: Pixabay, Alexas_Fotos)
Miért kell a magyaroknak a selejt marhahús a minőségi helyett? (Fotó: Pixabay, Alexas_Fotos)

Érdemben bővült a húsmarha ágazat termelése: a vágómarha termelés 2018-ban 99 ezer tonna volt, ez 2010 óta 23 százalékos bővülést jelent. A húsmarha ágazat termelési értéke tavaly 91,5 milliárd forint volt.

A gyepgazdálkodás korszerűsítésével további mennyiségi növekedésre lenne lehetőség, bár a legfőbb cél mára a minőség lett volumen helyett, annak ellenére, hogy a minőségre itthon nincs nagy igény. A magyar piac a húsmarha húsának az árát nem fizeti meg, ezért nincs “valódi” marhahús a piacon. Aminek részben az is oka lehet, hogy a marhahús áfájának ára magasabb, mint a sertés- vagy a csirkehúsé.

Ami általában Magyarországon marhahúsként kapható az a tejelő szarvasmarhák selejt egyedeinek a húsa. Ennek többszörösébe is bele tud kerülni a húsmarha húsa, ezért is exportorientált az ágazat.

A fejlődő országokban mindenesetre egyre nő a kereslet a marhahús iránt, az pedig nagyon is figyelemre méltó, hogy Magyarország évek óta talpon van a dél- és észak-amerikai versenytársakkal folytatott versenyben. Igaz ez még akkor is, a húsmarha külpiaci értékesítését 80-90 százalékban intéző török vevők eltűntek a piacról.

Az Agrárminisztérium új támogatási programot indított el idén a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca. A minisztériumban úgy vélik, hogy a támogatási program minőségi fordulatot hozhat a húsmarha ágazatban, lehetővé téve, hogy a termelési színvonal és a hatékonyság egyaránt javuljon.

A program keretében húshasznú tenyészbika esetén 750 ezer forint, hústípusú magyartarka tenyészbika esetén 650 ezer, magyar szürke tenyészbika esetén 400 ezer forint, bivaly tenyészbika esetén 300 ezer forint adható.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Nélkülözniük kell az oroszoknak a tilalom miatt... Egy hét-két hónap szükséges ahhoz, hogy a moszkvai üzletek pótolják az európai élelmiszeripari termékek behozatalának egyéves tilalma miatt kieső áruk...
Marhahús és tej az Európai Unióban Az élő marha kereskedelem intenzitása és a nyerstej ára is csökkent Magyarországon. Cikkünkből megtudhatják továbbá, hogy mennyibe kerül a marhahús az...
A marhahúspiac globális alakulása 2015-ben Amerikában csökkenhet idén a marhahús kibocsátás; Brazíliában és Argentínában áremelkedés várható marhahús terén, míg globálisan nőhet a marhahústerme...
Csökkent a sertés ára az Európai Unióban és Magyar... Mind az unióban, mind hazánkban csökkent a sertés vágóhídi ára 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest. Fokozatosan csökkent a baromfihús ára is, ám a...
Húspiaci jelentés az amerikai kontinensről A szarvasmarha tenyésztésben vezető amerikai államokban növekedés mutatkozik a marhahús iránti keresletben, miközben az árak hol emelkednek, hol csökk...
Nagy magyar marhapiaci kitekintés Idén több élő szarvasmarhát exportáltunk eddig, mint egy évvel ezelőtt, de közben marhahúsból kevesebbet viszünk külföldre és az értéke is csökkent. H...